AKIK ELMENTEK


AKIK ELMENTEK

 

 

 

 

 

 

 

 

Áldott Emlékű Parasztköltő Édesapám ma is aktuális gyönyörű verse...


AKIK ELMENTEK

Hozzátok szólok árva magyarok,
Kiknek számára itt már nincsen hely.
Akik feledni sohase tudtok,
Itthon jártok mindig képzelettel.
Kik a határnál sírva mentetek,
Hogy itt kell hagyni e drága hazát…
Kiknek idegen kezek festettek,
Véres ujjal bujdosást, vagy halált.

Hazám széthulló drága gyöngyei
Hozzátok zeng ma fájó énekem.
Én itt vaksötét borúban állok,
Higgyétek el, úgy fáj ma a szívem.
Idehaza minden megváltozott:
Gyökerestől szakad az ősi fa –
Könnyet hullatnak bús magyar szemek
Ki sem nyílik – s dér hull a virágra.

Nyomor, nyomor és kín ül mindenhol !
Letarolva hallgatnak a mezők.
Nem hoz kenyeret az új barázda,
Halál sikolt – s nőnek a temetők.
Egymást tartjuk remegő karokkal,
Visszük szívünket szakadt reménnyel,
Nem tudjuk, hogy melyik következik,
Ma vagy holnap, hogy melyik esik el.

S ami Nektek is fáj,tudom,nagyon,
Meghalt a lélek, nincs a toronyba’ –
Üres templom…poros, tépett zsoltár…
Istenhez nem búg néma orgona.
Bár kínjaink óriássá nőttek,
Zokogva nyögjük a véres csapást,
Valamerre én mégis fényt látok,
Én mégis hiszem a megváltást.

Hazám széthulló drága gyöngyei,
Akik éltek a földkerekségen,
Szeressétek mégis hazánk egét.
A szívetek mindig rajt pihenjen.
Ha kél a nap, vagy ha nyugvóra tér,
Egy halk percre dobbanjon szívetek,
S forduljatok felénk néma arccal,
Hol bús minden…és sírnak a kövek…

Hazám széthulló drága gyöngyei,
Van szívünknek hozzátok még szava:
Majd ha újra feltámad az ország,
Hogyha hívunk majd, jöjjetek haza.
Hagyjátok oda Róma melegét,
Germán mezőket, hideg Kanadát –
Gyertek haza ! – s majd együtt veletek
Felépítjük az új magyar hazát.

Nagy Bálint


Szerkesztés dátuma: szombat, 2016. október 1. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 744


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: