Villányi-hegység


Villányi-hegység

A Villányi-hegység kincsei

A Villány-hegység Baranya déli részén, Villánytól nyugatra elterülő dombság. Főképp mészkőből áll, melynek mélyedéseiben bauxit halmozódott fel. Legmagasabb csúcsa a 442 méter magas Szársomlyó.

Védett virágok

Nagyon sok különleges növényfaj található itt, botanikai ritkaságai miatt természetvédelmi területnek nyilvánították 1989-ben. A hegyen összesen 75 védett növényfaj él, melyek közül 7 kizárólag itt fordul elő Magyarországon (endemikus). Ebből a hétből talán a legismertebb a magyar kikerics (Colchicum hungaricum). A kikericsfélék családjába tartozó, nyugat-balkáni eredetű növény fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 Ft. Hagymás növény, legfeljebb 20 cm magasra nő. Két-három szálas levelet hordoz, melyek párhuzamos erezetűek. Virágai hófehérek vagy halvány rózsaszínűek. Kedveli a meszes talajt és a mediterrán klímát*, ezt mutatja, hogy a Szársomlyó-hegy déli oldalán él. Általában február-március körül nyílik, bár előfordul, hogy a hóvirágot is megelőzve, január elején virágot bont. Virágai leveleivel együtt hajtanak ki. Azért is különleges a magyar kikerics, mert ez volt az első hatóságilag védett növény hazánkban. Képe díszítette a már forgalomból kivont kétforintos hátlapját.

*A Villányi-hegység déli lejtőit egy sajátos, mediterrán jellegű mikroklíma jellemzi. Évi 2100-2150 órás napfénytartamával az ország legnaposabb vidékei közé tartozik. Évente átlagosan kevesebb, mint 90 napon fagy (magasabb hegyvidékeinken a fagyos napok száma meghaladja a 130-at, de Budapest térségében is 90-100 közé tehető). Az átlagos éves csapadékösszeg 6-700 mm.

     

A magyar kikerics, amellett, hogy a kétforintos játoldalán is szerepelt, Villány legjobb borainak címernövénye.
Olykor már iIgen korán, január végén, februárban virágzásnak indul, megelőzve a tavasz hírnökének tartott hóvirágot.
(képek: nepszava.hu; hotdog.hu; ujakropolisz.hu)

A magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum) szintén egy fokozottan védett, endemikus faj. A Villányi-hegységen kívül csak a Budai-hegységben fordul elő. Az illatos hunyor (Helleborus odorus) egy zöldessárga virágú, félörökzöld növény, ez azt jelenti, hogy levelei áttelelnek, és csak tavasszal veszti el őket, mikor újrafejlődnek. Érdekessége, hogy a többi hunyorhoz hasonlóan minden része mérgező, ezt magas alkaloid-tartalmának (alkaloid: növényekből nyerhető, nitrogéntartalmú szerves vegyület) köszönheti.


Illatos hunyor. (fotohaz.hu)

Az állatvilág

A Villányi-hegység növényvilághoz hasonlóan állatvilágán is megérződik a mediterrán hatás. Gyakori előfordulású a pohos gyászbogár (Gnaptor spinimanus). A 20-30 mm hosszú bogár nappal az erdőben mászkál, éjszaka a fűbe rejtőzik. Lárvája a gyepek talajában korhadt fűgyökerekkel táplálkozik. A fokozottan védett haragos sikló (Coluber caspius) egész Európában ritka, Magyarországon pedig a Villányi-hegységen kívül csak a Budai-hegységben található meg. Átlagos testhossza 160-180 cm, feje és szemei nagyok. Szürkés árnyalatúak, a fiatal példányokat fekete foltok tarkítják. A hímek és nőstények megkülönböztetése még egy szakember számára is nagy kihívás. Eszmei értéke, ritkasága miatt 500 000 Ft.

A haragos sikló agresszív viselkedéséről kapta nevét. (sas-hegy.hu)

Madarai közül a löszfalakban fészkelő gyurgyalag (Merops apiaster) és a bajszos sármány (Emberiza cia) a legkülönlegesebbek. Előbbi gyönyörű színekben pompázik, farka és begye türkizkék, háta és nyaka citromsárga, csőre és szemsávja fekete, feje és szárnya vörösesbarna néhány zöldes résszel. Fokozottan védett, költöző madár. Darazsakat és méheket is fogyaszt, nevét is innen kapta. A bajszos sármány Magyarországon kis egyedszámú, védett madár. Nyáron rovarokkal, télen leginkább magvakkal táplálkozik, egész teste szürkésbarna.

                    
                  Gyurgyalag (vasutag.freeblog.hu)                                     Bajszos sármány (hlasek.com)

Érdekes még, hogy egy 1944-ben bezárt nagyharsányi bauxitbánya tárnái ma védett denevérfajoknak és kisebb rágcsálóknak nyújtanak lakhelyet. Összességében elmondhatjuk, hogy a Villányi-hegység nagyon sok különlegességnek ad otthont. Már önmagában „a kétforintos virág”, a magyar kikerics is méltóvá teszi arra, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park tagja legyen a hegyvonulat.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. március 27. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 2,691 Kategória: Magyarország
Előző cikk: Villányi borvidék Következő cikk: Visegrádi-hegység

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: