Hont vármegye


        

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hont vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A vármegye legnagyobb része ma Szlovákiához, kis része Magyarországhoz tartozik.

Névadója és első ispánja Hont-Pázmány nemzetség egyik névadó őse, Hont (Hunt) lovag

Földrajza
A vármegye területének legnagyobb része hegyes, csak az Ipoly völgyében található síkság. A hegységek az Északi-Kárpátok csoportjai, a Selmecbányai-hegység, az Osztroski-hegység. Északról Bars és Zólyom vármegyék, keletről Nógrád vármegye, délről Esztergom és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék, nyugatról pedig Bars és Esztergom vármegyék határolták.

Történelem
Hont vármegye a 11. században vált le a vele szomszédos Nógrád vármegyétől. Az 1300-as évek elején hozzácsatolták a Kishont nevű régiót, amely 1802-ig volt része; akkor egyesült Gömörrel és létrejött Gömör és Kis-Hont vármegye, amelynek székhelye Rimaszombat lett.

1552 és 1685 között a vármegye az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt és a Nógrád szandzsákhoz tartozott.

1920-ban a vármegye északi, nagyobb része Csehszlovákiához került, a déli rész továbbra is Magyarországnál maradt. A Csehszlovákiához tartozó rész 1923-ig önálló megyeként tovább működött, 1923–1928 között Zólyom megyéhez tartozott, 1928 után viszont megszűntek a megyék Szlovákia területén. A Magyarországhoz tartozó rész először tovább működött Nagymaros székhellyel, majd 1923-tól 1938-ig Nógrád és Hont k.e.e. vármegye része volt.

Az I. bécsi döntés 1938-ban Hont területének nagy részét Magyarországnak ítélte, ekkor jött létre Bars és Hont k.e.e. vármegye, amely 1945-ig létezett. A Csehszlovákiánál, majd Szlovákiánál maradt rész az 1938-ban az 1928 előtti Zólyom megye helyébe lépő Garam megye része lett.

A II. világháború után helyreállt az 1938 előtti országhatár, és a magyarországi rész Nógrád-Hont vármegye része lett, majd nagy része 1950-től Pest megyébe olvadt be.

Közigazgatás
Hont vármegye a 20. század elején hat járásra volt felosztva:

  •     Báti járás, székhelye Bát
  •     Ipolynyéki járás, székhelye Ipolynyék
  •     Ipolysági járás, székhelye Ipolyság
  •     Korponai járás, székhelye Korpona
  •     Szobi járás, székhelye Szob
  •     Vámosmikolai járás, székhelye Vámosmikola


A megyéhez tartozott ezen kívül Korpona rendezett tanácsú város.

 

VIDEÓ

 

Forrás: Wikipédia


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2011. szeptember 8.
Nézettség: 1,880 Kategória: Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
Előző cikk: Heves vármegye Következő cikk: Hunyad vármegye


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: