Liptó vármegye


     

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Liptó  a Magyar Királyság közigazgatási területe, vármegyéje volt. Jelenleg területe Észak-Szlovákiában található. A terület mára közigazgatási egységét elvesztette, a névvel a történelmi régióra ill. az egykori vármegyére való utalásként találkozhatunk.

Földrajz
Liptó Ausztria Galícia nevű tartományával, valamint Árva-, Turóc-, Zólyom-, Gömör-Kishont- és Szepes vármegyékkel volt határos. A vármegye a Vág felső folyásánál, a Liptói-havasok és az Alacsony-Tátra között terült el. (A Liptói-havasok a Tátra nyugati, nagyobb kiterjedésű része, szemben a keletebbre fekvő Magas-Tátrával, melynek csúcsai magasabbak, alapterülete azonban kisebb.) Területe 1910 körül 2247 km2 volt.

A volt vármegye területén manapság a Rózsahegyi járás és a Liptószentmiklósi járás osztozik. Három falu (Teplicska, Csorba és Csorbató) jelenleg a Poprádi járásban találhatók.

Megyeszékhelyek
A vármegye székhelye a a liptói vár, később Németlipcse volt. 1677-től a megye székhelye Liptószentmiklós volt.

Története
Liptó mint vármegye a 15. század előtt alakult. 1918-ban (megerősítve a trianoni békével 1920-ban) Liptó vármegye az újonnan alakult Csehszlovákia része lett.

A második világháború alatt, amikor Csehszlovákia ideiglenesen feldarabolódott, Liptó a független Szlovákia része lett. A második világháború után ismét Csehszlovákiához tartozott. 1993 óta ismét Szlovákia része.

Közigazgatás
Járási beosztás
Liptó vármegye a 19. század közepéig általában négy, majd három járásra oszlott, ezek határai azonban gyakran változtak. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye[1], addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek. Ekkortól kezdve három járás állt fenn folyamatosan változatlan székhellyel, és egy negyedik működött 1886-tól 1893-ig, illetve 1907 után, azonban e negyedik járás neve, székhelye és területe más volt 1893 előtt és 1907 után.

A megye járásai az alábbiak voltak (zárójelben 1886 utáni állandó székhelyeik).


Meg kell jegyezni, hogy az 1890-es évekig a járások elnevezésének többféle nyelvi és helyesírási változatával is lehetett találkozni, továbbá mivel a vármegye hivatalos helyneveinek végleges megállapítására soha nem került sor, ezért a járási székhelyeknek is többféle névváltozata létezett.

Városai
A vármegye egyetlen rendezett tanácsú városa Rózsahegy volt 1908-tól

VIDEÓ

 

Forrás: Wikipédia

 


Szerkesztés dátuma: szombat, 2011. szeptember 10.
Nézettség: 1,906 Kategória: Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
Előző cikk: Lika-Korbava vármegye Következő cikk: Máramaros vármegye


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: