Tolna vármegye


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tolna vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délnyugati részén. Jelenleg is Magyarország része.

Földrajz
A vármegye területének nyugati részén a Dél-Dunántúli dombság, keleti részén a Duna síksága feküdt, amelynek déli részének tengerszint fölötti magassága 87 méterig szállt alá. Legfontosabb folyói a Duna, a Sió és a Kapos. Északról Somogy, Veszprém és Fejér vármegyék, keletről Pest-Pilis-Solt-Kiskun, délről Baranya vármegye, nyugatról pedig Somogy vármegye határolta.

Történelem
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Tolnavár központtal.

A török hódoltság idején a vármegye területét megszállták. A vármegye területét a trianoni békeszerződés nem érintette. A vármegye utódja 1950-től Tolna megye.

Közigazgatás
Első ízben a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. törvénycikk[2] írta elő, hogy a járásoknak állandó székhelye kell legyen. A vármegyének ekkor öt járása volt. 1950-ig az egyetlen lényeges változást az hozta, hogy 1895-ben a Dombóvári járás, melynek székhelye Tamási volt kettéoszlott, a székhelyük után elnevezett Dombóvári és Tamási járásokra.

Tolna vármegye járásai 1886–1950 között:


Tolna vármegyének 1905-ig egyetlen városa sem volt, ebben az évben alakult rendezett tanácsú várossá Szekszárd, majd az egész országra érvényes közigazgatási átalakítás folytán 1929-től megyei város lett.

 

VIDEÓ

Dunaföldvári séta

 

Forrás: Wikipédia


Szerkesztés dátuma: kedd, 2011. szeptember 13.
Nézettség: 1,611 Kategória: Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
Előző cikk: Temes vármegye Következő cikk: Torda-Aranyos vármegye


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: