A vadregényes Vaskapu
Kevés ilyen varázslatos helye van Európának mint az Al-Duna vidéke. Orsovát elhagyva az 57 –es úton kell elindulni Új Moldova felé. Kezdetben a Dunátol távol haladunk, majd ismét a Dunához visz le az út ami melett fogunk haladni szinte végig. Sajnos a Duna már lassan hömpölyög nem zuhatagos, vad mint ahogy azt Jókai megírta az Arany Emberben.
Nagyvárad, Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján fekszik.
Az Osztrák–Magyar Monarchiában Bihar vármegye központja volt, jelenleg a romániai Bihar megye székhelye
A település a régió legnagyobb városa, a 2002-es népszámláláskor 206 614 lakosa volt, amiből 27%-a magyarnak vallotta magát, ami 56 985 lakost tesz ki.
Leírása:
Ajnácskő {Hajnácka} várromját a falu közepén emelkedő sziklacsúcsra kapaszkodva kereshetjük fel. A középkori erősség maradványait igencsak elkoptatták az eltelt évszázadok, a legtöbb helyen a csupasz szikláig lepusztult és nyomtalanul eltűnt.
Hunyadi János gyönyörű, több korszak stílusjegyeit magán hordozó hatalmas várkastélyát Mikszáth Kálmán a várak királyának nevezte.
A birtokot Luxemburgi Zsigmond adományozta Vajk kenéznek, Hunyadi János apjának. Vajk egy kis erősséget épít ki itt birtokközpont céljára, fel is veszi a birtok nevét. Később Hunyadi János építtete ki rangjához méltó lovagvárrá.
Rezi vára a Meleg-hegy 418 m magas dolomitgerincén áll. Helyén a vaskorban egy erődített telep volt. Elsőként egy 1236-os dokumentumban említik Rezi községet zalai várföld néven. Majd egy 1255-ös feljegyzésben várjobbágyok földjeként tűnik fel.
Rezi első világi birtokosának a Tomaj nemzetség Lesence-Tomaji ágából való Jaak (egyes forrásokban Csák) fia II. Tibát tekinthetjük. IV.
Alsó-Fehér vármegye
Alsó-Fehér vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, a történelmi Erdély területén. 1658-tól a megye székhelye Nagyenyed. Az egykori vármegye területe ma Románia része.
Gömör és Kis-Hont vármegye közigazgatási egység (vármegye) volt a Magyar Királyság területén 1802-től, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel.
Arad, a térség második legnagyobb települése 190.000 lakoságával, amiből magyar nemzetìségü lakós csupán 13 %, a magyar - román határ közvetlen közelében fekszik a Maros két partján.
Történelem- dák ellenőrzés alatt állott a terület és valószínüleg a megye területén húzódott Dácsia római tartómány határát jelző limes (földsánc).
Váralmás falu a Bánffyhunyad-Zilah útvonalon fekszik az Almás patak mentén. A vár a falutól K-re húzódó Várhegyen helyezkedik. A középkorban Kolozs vármegyéhez számították, a hozzátartozó uradalom pedig három megyére terjedt ki: Kolozs, Doboka és Belső Szolnok. A falut, illetve várost a források több néven is említik: Almásmonostora, Almás, Dezsőfalva, Nagyalmás, Váralmás.
A völgybeli Gimes (Jelenec) településtől távolabb, egy 514 méter magas hegyen romladoznak a középkori vár nagy kiterjedésű maradványai. A középkori erősség szabálytalan háromszög alakú. Két kapu vezetett egykoron a belsejébe. Jelenleg a turistajelzés a déli, napjainkra teljesen elpusztult falszoroson keresztül mutatja az utat egy nagyobb udvarba.
