Korunkban
A világviszonylatban érvényesülő gazdasági tendenciákat vizsgálva, a XX. század egyértelműen Észak-Amerikáé. A hatalmas, „lakatlan” („csak” indiánoktól lakott) földterület, a gazdag ásványvagyon, a többi földrészről beözönlő embertömeggel érkező ismeretanyag és szaktudás, valamint több mint száz év háborítatlan, háborúktól mentes időszak lehetővé tette, hogy Amerika utolérje a többi kontinens gazdaságát. Azzal pedig, hogy -- akárcsak az európai nagyhatalmak a korábbi évszázadokban --, egy fiatal, kialakulófélben lévő iparágba, az elektronikába fektetett be nagyobb összegeket, túlszárnyalta az öreg kontinens vezető hatalmait a gazdasági életben.
Ezek után két kérdés mindenképpen felmerül az emberben.
Az egyik: tudjuk, hogy a gazdasági átalakulások csak hatalmas társadalmi konfliktusok, összeütközések, más szóval forradalmak útján jutottak el a mai állapotig. Ellentétek (Észak--Dél ellentéte), konfliktusok (fejtett világ–fejlődő világ), nyertesek és vesztesek jelenleg is vannak.
A másik: a XXI. századig tartó szakadatlan gazdasági fejlődés nem tudott máshogy, csak a természet mértéktelen kizsákmányolása árán végbemenni.
Vajon az emberiség eljut-e a bölcsesség olyan szintjére, hogy a kezdetektől napjainkig tartó alapvető konfliktusokat nem a megszokott, tradicionális, az erősebb, a fejlettebb fegyverekkel rendelkező ideológiájával tudja kezelni, hanem olyan megoldást talál, amely a földi ökoszisztéma és a benne élő emberek számára elfogadhatóvá válik.
A jövő vajon meg mindig a kezünkben van?
A Bega csatorna Temesváron
