"Szárnyalok, repülök, sziklás bércek között, magasan az égen fenn a felhők fölött.
Szél szárnyán szárnyalok alattam a hegyek,
repülök, repdesek erdők s rétek felett.
Két szárnyam kitárva szél szárnyán lebegek,
vitorlázva szállok édes hazám felett.
A sugárzó Nap fénye szép hazámra ragyog,
álmomban egy csodás Turulmadár vagyok."
/ ism./
Nagyon tetszik a felvétel. Mindig más szögből fotózzák. Engem mellbe ütött- hiszen jól ismerem ezt a "poziciót" is.
Boldog diákkori emlékeim egyik -ma már félelmetesnek tünő játéka fűződik hozzá. Érettségi előtt osztálycsavargásként többször fent járva a hegyen az az ötletünk támadt, hogy szembekötősdit játszunk a platzon .
Egy mackós alkatú fiu osztálytársunk volt épp a hunyó, amikor egy folyton turpiskodó az "Erre csörög a dió"- val a madár felé csalogatta a gyanutlant, aki futott- futott, mig csak eltünt a szemünk elől..
Az történt, hogy , ahol a szobor áll, ott egy szakadék van, a hegy oldalából dúsan nőtt növényzettel. "Pugacsov" - ez volt a beceneve, mert folyton politizált- szerencsés ember volt, mert egy fa lombjai megfogták-és ugy találtunk rá. Ott gubbasztott szegény mindaddig bekötött szemmel amig a tüzoltóK ki nem mentették- mert legalább annyit segitettünk rajta, hogy a kendőt nem engedtük levenni, nehogy lentekintvén a mélybe, megijedjen a látványtól .... milyen hebrencs az ifjusá
Ugyan ilyen van nekem is, ugyan ezzel a mintával, a szomszéd asszonyom készítette otthon, Erdélyben, nagyon szép, nagyon ügyes vagy kedves Klára !
A tűvel meg a cérnával soha nem voltam nagy barátságban... :)
Fotó megjegyzések
Szárnyalok
"Szárnyalok, repülök, sziklás bércek között, magasan az égen fenn a felhők fölött.
Szél szárnyán szárnyalok alattam a hegyek,
repülök, repdesek erdők s rétek felett.
Két szárnyam kitárva szél szárnyán lebegek,
vitorlázva szállok édes hazám felett.
A sugárzó Nap fénye szép hazámra ragyog,
álmomban egy csodás Turulmadár vagyok."
/ ism./
Szép hétvégét!
Boldog diákkori emlékeim egyik -ma már félelmetesnek tünő játéka fűződik hozzá. Érettségi előtt osztálycsavargásként többször fent járva a hegyen az az ötletünk támadt, hogy szembekötősdit játszunk a platzon .
Egy mackós alkatú fiu osztálytársunk volt épp a hunyó, amikor egy folyton turpiskodó az "Erre csörög a dió"- val a madár felé csalogatta a gyanutlant, aki futott- futott, mig csak eltünt a szemünk elől..
Az történt, hogy , ahol a szobor áll, ott egy szakadék van, a hegy oldalából dúsan nőtt növényzettel. "Pugacsov" - ez volt a beceneve, mert folyton politizált- szerencsés ember volt, mert egy fa lombjai megfogták-és ugy találtunk rá. Ott gubbasztott szegény mindaddig bekötött szemmel amig a tüzoltóK ki nem mentették- mert legalább annyit segitettünk rajta, hogy a kendőt nem engedtük levenni, nehogy lentekintvén a mélybe, megijedjen a látványtól .... milyen hebrencs az ifjusá
=)
Isten adjon nektek egész életetekre nagyon sok örömet,boldogságot!
A tűvel meg a cérnával soha nem voltam nagy barátságban... :)