(1887, Ikervár - 1959, Budapest)Festő és grafikus.
Gróf Batthyány Lajos festő dédunokája. Ő maga, művészete, életvitele és gondolkodása ízig-vérig arisztokrata. Festészete ezért inkább érzéki, mint érzékeny, nincs dráma és feszültség inkább pompa és ünnep. Emiatt természetesen művészete is kivételes, hisz a XX. századi magyar sorsra inkább jellemző, nem minden ok nélküli sötéten látás Batthyány Gyulánál nem érhető tetten. Budapesten Vaszarynál, majd Münchenben és Párizsban tanult. 1914-ben rendezett kiállítását 1921-, 1924-, 1929- és 1932-ben újabbak követték az Ernst Múzeumban; 1931-ben Berlinben állította ki műveit. Sajátos manierista művészete a szecesszióval van rokonságban. Sokat foglalkozott portréfestészettel, színházi díszleteket is tervezett. Illusztrációkat és dekoratív pannókat is készített. Élete vége felé egy világtörténeti és egy magyar történeti illusztráció-sorozatot festett 2000 nagy íven. A bicskei művésztelep alapítója, a Benczúr Társaság tagja. Művei a Magyar Nemzeti Galériában és több külföldi múzeumban is megtalálhatók.
|
Forrás: |
