Egy kedves barátnőm tegnap halt meg, és szomorú vagyok miatta. Nagyon jóban voltunk és jóságos barátnőm volt. Nekem felfoghatatlan, hogy egyik nap még itt van, beszél, jön hozzám, és másnap pedig csak az űr marad utána, az emléke él bennem, amit maga után hagyott. De az ő emléke él és élni fog, amíg az én szívem csak dobog. Mert nem halt meg ő, még mindig él bennem, csak messze távozott, ahol már meg nem érinthetem. Milyen gyakran egy pillanat és vége az életnek. Nem szabadna nekünk embe