Valóban feltámadt az Úr - A két emmausi férfi történetéről szóló bibliai híradás(Lukács 24)eleje és vége között igen nagy különbség van.Az elején két búval bélelt,keserű,reménytele ember ballag haza húsvét délután Jeruzsálemből Emmausba. Jézus kivégzése szörnyű csalódást okozott nekik,elveszett minden reményük,így semmi értemét nem látják az életnek és rettenetesen sajnálják magukat.Útközben azonban találkoztak a feltámadott Krisztussal,és amikor hazaérve fel is ismerik Őt, minden megváltozik bennük.A szívük megtelik örömmel,s "még abban az órában"futnak vissza Jeruzsálembe,hogy elmondják a többi kesergőnek:Valóban feltámadt az Úr! - Ők látták,hogy Jézus valóban meghalt.Amikor a római halottkém ezt megállapította az egyik katona még biztonságból "lándzsával átszúrta az oldalát"(János 1,34). Arimátiai József tehát bizonyosan nem egy tetszhalottat,hanem Jézus holttestét temette el a maga sírjába pénteken este.Vasárnap reggel és utána még hetekig viszont sokan látták s hallgatták Őt. (1Korinthus 15). Akkor
közben valaminek történnie kellett.Ezt nevezi a Biblia feltámadásnak.Jézus valóságosan,testben feltámadt és él örökké (Jelenések 1,18). - Ahogyan ez a tény megváltoztatta a két emausi férfi lelkületét,úgy változtatta meg az egész emberiség helyzetét,jövőjét,kilátásait is.Miért? - Először is azért,mert Jézus feltámadása igazolta mindazt,amit az Atya Róla kijelentett. vagyis, hogy Ő valóban Isten Fia,a világ Megváltója.Ezt a megváltást Ő halálával tökéletesen elvégezte.Isten azt érvényesnek elfogadta,ezért fel is támasztotta Őt a halálból. Jézus valóban "halálra adatott bűneinkért s feltámasztatott megigazulásunkért"(Róma 4,25). Van tehát értelme az életnek , mert van megoldása minden emberi nyomorúságnak,van szabadulás az Isten elleni lázadás,a bűn börtönéből.És van értelmes célja a létnek,így az emberi élet em "halálra szánt lét"(Satre). -
Az emmausi tanítványok látványos megváltozása azt is mutatja,hogy Krisztus feltámadásnak legfőbb bizonyítéka Maga a feltámadott Krisztus.Aki Ővele találkozik,abban azonnal felébred a mások iránti felelősség és szeretet.Ez a két ember több órás gyaloglás után minden hosszadalmas tanácskozás nélkül úgy döntött,visszamegy - fáradtan,éhesen,sötétben - hogy segítsen remény nélkül kesergő barátainak.Odafelé önmagukkal voltak tele:Ők mit veszítettek,miben csalódtak,milyen reménytelen helyzetbe kerültek.Visszafelé Jézussal vannak tele: Mi történt Ővele,mit hallottak Tőle útközben,mit cselekedett, amíg velük volt az otthonukban.Aki Jézussal van tele,annak mindig fontos lesz a másik ember helyzete,mint a magáé. - A húsvéti hívő életben megváltozik a személyes névmások sorrendje:Az állandó önzés,önféltés én te,ő megszokott sorrendje helyett az Ő(Jézus)a te (a másik ember)és csak végül az én sorrend alakul ki.Sőt az én sokszor le is marad.mert az élő Krisztus uralma alatt élő hívő képes önfeledten áldozatot hozni,
segíteni,szolgálni másoknak - személyválogatás nélkül - Hogyan lehet ide eljutni?Az ő esetükben döntő előzmény volt,hogy hallgatták Jézus igemagyarázatát,és behívták Őt az otthonukba. Jézus előbb megnyitotta előttük az Írásokat,(a Róla szól bibliai része értelmét)utána pedig megnyitotta a szemüket,hogy bizonyosak legyenek abban:Valóban Ővele találkoztak,Ő valóban feltámadt.A Biblia gondos tanulmányozása,a Krisztusról szóló igehirdetés hallgatása közben nyílik meg ma is sok ember szíve,értelme (Lukács 24,45). és utána a szája is,hogy másoknak is elhirdesse és megváltozott élete szemléltesse:Valóban feltámad az Úr! - Ma sok, reménytelen,kiábrándult,csüggedt ember él körülöttünk.És a mi népünknek is Megváltóra van nagy szüksége ahogy azt az emmausiak is gondolták). Életkérdés, hogy legyenek ilyen húsvét utáni meggyógyult lelkű hívők, akinek a reménysége Krisztus feltámadásának tényére épül
és akik hitelesen tudnak segíteni másoknak a húsvéti örömhírrel és mindazzal,ami abból következik. - Amikor embereink megérkeztek Jeruzsálembe ,Krisztus várta őket,és az ottani barátaik is az Ő feltámadásának hírével erősítették az ő hitüket.A gyülekezetben ma is az élő Krisztus vár Igéjével,és tudjuk egymás hitét erősíteni a világ lehangoló körülményei közt is.Éljünk ezzel a lehetőséggel! - Cseri Kálmán nyugalmazott pasaréti lelkipásztor -
