Ítéletidőben - Az emberiségre súlyos megpróbáltatás zúdul.A Jelenések könyvének 7.részében,a már említett angyalok most szabadon bocsáttatnak,és egyszerre át is adják helyüket az alájuk rendelt kétszázmilliós lovas seregnek.Ez a történelmi katasztrófa úgy jelenik meg,mint ahogy az események hátterében lévő démoni erők a fontosak.A Jelenések könyve szerzője korának élményvilágából indul ki,a keresztyénüldöző Domitiánusz sászár idején a küszöbön álló üldözésekre és apokaliptikus küzdelmekre akarja felkészíteni Isten gyermekeit, hogy a legvadabb megpróbáltatások idején is kitartsanak. Mindezt a helyzetet és tapasztalati valóságot pedig Jézus Krisztus arra használja,hogy Rajta keresztül minden korok híveihez szóljon.
Istennek az egész teremtett világot érint végső terveit hét pecséttel lezárt könyv rejti,melyet ember fel nem nyithat.Ezzel szemben egy nyitott könyvecskét kell Jánosnak átvennie az angyaltól,amelyet meg is kell ennie.(A magyar nyelvben nem ismeretlen,ha az olvasmány elfogyasztására a "falja a könyveket" kifejezést használjuk).Ezékiel prófétánál ismerős ez a jelenet (Ezékiel 3,1-3),ahol szintén elmondhatjuk hogy míg maga a prófétai feladat "édes"megbízatás,addig az ítéletes próféciák beteljesedése "keserű"érzést jelent.
A templom megmérése szintén az ószövetségi próféta könyvéből ismerős.A templom valószínűleg a gyülekezetet jelképezi,amelyet nem kerül el a megpróbáltatás.A két tanú mögött sokan Jakab és János agy akár Péter és Pál apostolokat vélik felfedezni,akik vértanúhalált haltak.A mélységből feljövő fenevad és más megdöbbentő jelképek segítségével akarja a szerző kifejezni az egyháznak,Isten népének sorsát.Végül egy mennyei hang felhíva a tanúkat az égbe,majd egyszerre átfordul a jelenet az örökkévaló Úristen hódolatába,dicsőítésébe.Az ezt követő részben Isten még egyszer a döntő módon hívja ki a Sátánt és hadait legyőzetetlen királyi uralma ellen - Szőke Attila Szlárd
