A kivitelezés során Winkler és Társai pesti épületszobrászok valódi méretű szénvázlatok alapján rabic-hálóra vagy a nyers felületre hordták fel a gipszes mészhabarcs pépet.
A rabichálót csibehálónak is szokták nevezni. Fém és fa vakolásánál, illetve sárfalak javító vakolásánál használt sűrű kötésű horganyzott drótszövet.
Magyar Ede a homlokzati felületeket vízszintes és függőleges irányban, plasztikus szobrászati eszközökkel alakította ki. A nyitott és zárt erkélyek változatos kialakítása is rendhagyó módon lett megépítve.
Magyar Ede a homlokzati felületeket vízszintes és függőleges irányban, plasztikus szobrászati eszközökkel alakította ki. A nyitott és zárt erkélyek változatos kialakítása is rendhagyó módon lett megépítve.
A motívumokon további, az építtető foglalkozására utaló vízinövények szimbólumain túlmenően más ornamenseket is láthatók. Így a főbejárat feletti orommezőbe komponált két lófej a lótenyésztéssel is foglalkozó földbirtokosra, míg a sarokrész tetején alig észrevehetően terpeszkedő nagy szárnyú madár az egykori Feketesas utcára utal.
Vélhetően a romániai Brailában látott párkányok alatti falmezők festményei hatására készítette el az épület homlokzati falmezőiben a művészi kivitelű vízitündér- képeket, Reök Iván családjának őszinte megbotránkozására, akik a falfestményeket csakhamar lekapartatták.
Forrás: Wikipédia
Hát ezek pótlására így kerültek fel a csíkok, így lett a gúnynév pizsamásház. Furcsa is volt a kicsit biedermeier szagú néha barokk belsőépítészetre elékeztető csíkmező. Magyar mindenesetre a megrendelő szeszélyét úgy változtatta formakinccsé, hogy a mai szemlélő számára fel se túnik, "hogy is került a csizma az asztalra".
Pizsamás ház!
"Vélhetően a romániai Brailában látott párkányok alatti falmezők festményei hatására készítette el az épület homlokzati falmezőiben a művészi kivitelű vízitündér- képeket, Reök Iván családjának őszinte megbotránkozására, akik a falfestményeket csakhamar lekapartatták."
Az 1980-as évek végén a földszinten igényesen kialakított bankfiók létesült, tervezője Koczor György volt, a belsőépítészeti munkákat Fekete György tervezte, alkalmazkodva az épület szecessziós hangulatához. Ezzel egy időben a külső homlokzatok is felújításra kerültek.
Forrás: Wikipédia
Talán az egyetlen épület, ami akkortájt rendbe volt egy kicsit kapva. Láss csodát, a bankokból is kisül néha alami közhasznú. :-)
Bizony-bizony, Agrobank (emlékszünk a botrányra?,) majd Erste. A belsőépítészeti munka szívet gyönyörködtető volt, (mi történhetett vele?) ez volt az egyetlen bankfiók, ahová igazán szerettem belépni.
A lakások elhelyezése, alaprajzi kialakítása korszerűnek és egyben igen szellemesnek mondható. Az udvari oldal, mely ebben az időben még uralkodó volt a bérházépületeknél, itt hiányzik. A telek ésszerűen gazdaságos beépítését segíti a félkörben visszametszett udvari homlokzat, ahol az ívelt felület eredményei délután is jó megvilágítást adnak a lépcsőháznak. A melléklépcső kapcsolódása a lakásokhoz szintén ötletes.
Forrás: Wikipédia
A Hotel Nepomuki Szent Jánosról kapta a nevét, aki a folyók, a hidak, a hajósok, a halászok és a molnárok védőszentje; az úton és vízen járók védelmezője. Emléknapja: május 16.
A szálloda épületében a XIX. században a Pick család élt és kezdte a világhírű szalámi gyártását. Pick Márk terménykereskedő 1885-ben vette meg a Gutenberg u. 12. szám alatt található sarokházat és egy évre rá a megkapott engedélyével már gyártotta is a hírös szalámit. A ház egészen 1945 - ig maradt a család tulajdonában. :-)
Fotó megjegyzések
A rabichálót csibehálónak is szokták nevezni. Fém és fa vakolásánál, illetve sárfalak javító vakolásánál használt sűrű kötésű horganyzott drótszövet.
Vélhetően a romániai Brailában látott párkányok alatti falmezők festményei hatására készítette el az épület homlokzati falmezőiben a művészi kivitelű vízitündér- képeket, Reök Iván családjának őszinte megbotránkozására, akik a falfestményeket csakhamar lekapartatták.
Forrás: Wikipédia
Hát ezek pótlására így kerültek fel a csíkok, így lett a gúnynév pizsamásház. Furcsa is volt a kicsit biedermeier szagú néha barokk belsőépítészetre elékeztető csíkmező. Magyar mindenesetre a megrendelő szeszélyét úgy változtatta formakinccsé, hogy a mai szemlélő számára fel se túnik, "hogy is került a csizma az asztalra".
"Vélhetően a romániai Brailában látott párkányok alatti falmezők festményei hatására készítette el az épület homlokzati falmezőiben a művészi kivitelű vízitündér- képeket, Reök Iván családjának őszinte megbotránkozására, akik a falfestményeket csakhamar lekapartatták."
Forrás: Wikipédia
Talán az egyetlen épület, ami akkortájt rendbe volt egy kicsit kapva. Láss csodát, a bankokból is kisül néha alami közhasznú. :-)
Bizony-bizony, Agrobank (emlékszünk a botrányra?,) majd Erste. A belsőépítészeti munka szívet gyönyörködtető volt, (mi történhetett vele?) ez volt az egyetlen bankfiók, ahová igazán szerettem belépni.
Forrás: Wikipédia
A szálloda épületében a XIX. században a Pick család élt és kezdte a világhírű szalámi gyártását. Pick Márk terménykereskedő 1885-ben vette meg a Gutenberg u. 12. szám alatt található sarokházat és egy évre rá a megkapott engedélyével már gyártotta is a hírös szalámit. A ház egészen 1945 - ig maradt a család tulajdonában. :-)