Időnként, elragadtatásaink pillanataiban azt mondjuk: - Istenem, kitárom Előtted minden ajtómat, minden ablakomat, nem félek többé a mennyei szél huzatjától. Mindent Neked adok, én magam meghúzódom egy sarokban. Egész otthonom a Tiéd. Rendelkezz vele akaratod szerint. Leggyakrabban elméletben és álmunkban van ez így. A valóságban az Úr alig tud bejutni hozzánk a kulcslyukon át.
