"Álmodtam én és az álom, az álom én magam voltam.
Kertben bolygtam, és magam voltam a kert, ahol bolygtam,
a kert ahol bolygtam és bolygok, botlódva bozóttól bozótig,
mint ki éjjel jár tapogatva, és az árnyaktól húzódik.
Gonosz ligetben járok én, utamat nem látom előre,
és mégis biztosan tudom, hogy kijutok egyszer belőle.
Nem lesz az márma, sem holnap, sem holnapután, s azután sem,
és jól tudom, hogy nem lesz még halálom különös óráján sem,
...
hanem az idők mögött valahol, hol az Isten tartja székét."
Vezessen minket az Úr!
Vezessen át az életünkön Önmagához..
Oda, ahol nem lesz többé sem gyász, sem fájdalom, sem jajkiáltás, csak öröm, hálaadás, ujjongás és béke, örökkön örökké!!!
Álmok kusza kertjeiből
"Álmodtam én és az álom, az álom én magam voltam.
Kertben bolygtam, és magam voltam a kert, ahol bolygtam,
a kert ahol bolygtam és bolygok, botlódva bozóttól bozótig,
mint ki éjjel jár tapogatva, és az árnyaktól húzódik.
Gonosz ligetben járok én, utamat nem látom előre,
és mégis biztosan tudom, hogy kijutok egyszer belőle.
Nem lesz az márma, sem holnap, sem holnapután, s azután sem,
és jól tudom, hogy nem lesz még halálom különös óráján sem,
...
hanem az idők mögött valahol, hol az Isten tartja székét."
Vezessen minket az Úr!
Vezessen át az életünkön Önmagához..
Oda, ahol nem lesz többé sem gyász, sem fájdalom, sem jajkiáltás, csak öröm, hálaadás, ujjongás és béke, örökkön örökké!!!