Fotó: Túry Gergely
Paskai László egyszerű ferences szerzetesként kezdte pályáját 1949-ben, később filozófiát oktatott katolikus felsőoktatási intézményekben. 1978-ban szentelték püspökké, előbb veszprémi, majd kalocsai, később esztergomi főpásztor, 1988-tól bíboros is. 1990-ben a magyar püspöki kar – több száz éves hagyományt felrúgva – nem az esztergomi érseket, a prímást, hanem Seregély István egri érseket választotta elnökének.
2006-ban Ungváry Krisztián történész az Élet és Irodalomban megjelent tanulmányában azzal vádolta, hogy 1965 és 1974 között „Tanár” néven jelentett az állambiztonsági szolgálatoknak, igaz, beszámolói a kutató szerint „kifejezetten jóindulatúak” voltak, és megvédték őt a „besúgottak” is. Ennek ellenére a bíboros a HVG-nek 2008-ban adott interjú alkalmával elzárkózott attól, hogy a múlt e szeletével kapcsolatos kérdéseinkre válaszoljon.
Paskai László 89 évesen hunyt el hétfőn reggel, temetéséről a főegyházmegye később intézkedik.
Paskai László egyszerű ferences szerzetesként kezdte pályáját 1949-ben, később filozófiát oktatott katolikus felsőoktatási intézményekben. 1978-ban szentelték püspökké, előbb veszprémi, majd kalocsai, később esztergomi főpásztor, 1988-tól bíboros is. 1990-ben a magyar püspöki kar – több száz éves hagyományt felrúgva – nem az esztergomi érseket, a prímást, hanem Seregély István egri érseket választotta elnökének.
2006-ban Ungváry Krisztián történész az Élet és Irodalomban megjelent tanulmányában azzal vádolta, hogy 1965 és 1974 között „Tanár” néven jelentett az állambiztonsági szolgálatoknak, igaz, beszámolói a kutató szerint „kifejezetten jóindulatúak” voltak, és megvédték őt a „besúgottak” is. Ennek ellenére a bíboros a HVG-nek 2008-ban adott interjú alkalmával elzárkózott attól, hogy a múlt e szeletével kapcsolatos kérdéseinkre válaszoljon.
Paskai László 89 évesen hunyt el hétfőn reggel, temetéséről a főegyházmegye később intézkedik.