Hányszor gondolok arra, hogy félünk Isten gyöngédségétől, és ezért nem hagyjuk, hogy saját magunkban megtapasztaljuk azt. Ezért hányszor vagyunk kemények, szigorúak, hányszor büntetünk... Gyöngédség nélküli lelkipásztorok vagyunk. Mit mond nekünk Jézus Lukács 15. fejezetében? Arról a pásztorról szól, aki észrevette, hogy csak 99 juha van, mert egyet elveszített. A 99-et kulcsra zárta, megőrizte és elindult, hogy megkeresse a hiányzót, amelyet a tüskés bokrok tartottak fogva. Nem ütötte meg, nem tett szemrehányást, hanem karjai közé vette, magához szorította és ápolta, mert megsebesült. Ti is ezt tegyétek plébániai híveitekkel, amikor észreveszitek, hogy hiányzik egy a nyájból. Vagy hozzászoktunk, hogy olyan egyház vagyunk, amelynek nyájában csak egy bárány van és hagyjuk, hogy a többi 99 elvesszen a hegyekben?“ Ne feledkezzünk meg Isten gyöngédségéről, amely „isteni kegyelem“. Jézus szíve mindig készen áll, hogy megnyíljon, amikor magányosak vagyunk, irányt veszítettünk és elvesztünk."
(Ferenc pápa)
(Ferenc pápa)