Irgalmas szívű Jézusom.
Én Istenem nézz le rám !
Nézz le botladozó gyermekedre
Az élet ezer kísértésének útján.
fúj és üvölt a bűnnek szele
Túlharsogja lelkem jobbik hangját,
Kérlek én jó Uram ne engedd, hogy
A modernség hazug erői
A lelkem a Sátán karjaiba hajtsák,
Félek Uram, hogy a lélek hangja egyre halkabb,
Már nem tudja áttörni a b a bűnnek zaját,
Segíts Isteni Irgalmasság Ura,,
Hogy újra felzenghessen
Lelkem téged dicsérő háladala.
Imádlak Uram teljes szívemből,
Fogadd tétova könyörgésem.
Fogadd el hozzád zengő szívem dobbanását,
Melyet engesztelő áldozatul adnék szent
Szíved elé Uram hiszek benned.
Uram bízom benned.
Én királyom,én Mindenható ATYÁM !
Légy utamon fény, légy gyógyító erő.
Sötét, Uram az emberi sorsok útja,
Melyre sötét ködöt von az Istenség,
Imával kérlek én Krisztusom,
Hogy megnyiljanak feléd újra szívek !
Mert az Istentelenség kővé dermesztette. Szíveken,
Nem tud áttörni a Szentlélek tüze.
Pedig ott szunnyad a hitnek zsarátja,
S a jég alatt vak lett az együtt érző szeretet.
Ember, mondd miért félsz Istenhez szólni,
HA LÉTED CSUPA CSALÓDÁS.
Te csak figyelj, ember ! Tanulj a páldaképtől
A szent elődöktől Urunkért életüket adták.
Ember, te miért nem követed Jézus szavát?
Miért szebb szó neked IMA helyett pénzen vett jóság?
Embertestvérem,ne fuss múló javak után!
Járd inkább az édes szeretetet és az irgalom útját.
IRGALMAS SZÍVŰ JÉZUSOM.
Irgalmas szívű Jézusom.
Én Istenem nézz le rám !
Nézz le botladozó gyermekedre
Az élet ezer kísértésének útján.
fúj és üvölt a bűnnek szele
Túlharsogja lelkem jobbik hangját,
Kérlek én jó Uram ne engedd, hogy
A modernség hazug erői
A lelkem a Sátán karjaiba hajtsák,
Félek Uram, hogy a lélek hangja egyre halkabb,
Már nem tudja áttörni a b a bűnnek zaját,
Segíts Isteni Irgalmasság Ura,,
Hogy újra felzenghessen
Lelkem téged dicsérő háladala.
Imádlak Uram teljes szívemből,
Fogadd tétova könyörgésem.
Fogadd el hozzád zengő szívem dobbanását,
Melyet engesztelő áldozatul adnék szent
Szíved elé Uram hiszek benned.
Uram bízom benned.
Légy utamon fény, légy gyógyító erő.
Sötét, Uram az emberi sorsok útja,
Melyre sötét ködöt von az Istenség,
Imával kérlek én Krisztusom,
Hogy megnyiljanak feléd újra szívek !
Mert az Istentelenség kővé dermesztette. Szíveken,
Nem tud áttörni a Szentlélek tüze.
Pedig ott szunnyad a hitnek zsarátja,
S a jég alatt vak lett az együtt érző szeretet.
Ember, mondd miért félsz Istenhez szólni,
HA LÉTED CSUPA CSALÓDÁS.
Te csak figyelj, ember ! Tanulj a páldaképtől
A szent elődöktől Urunkért életüket adták.
Ember, te miért nem követed Jézus szavát?
Miért szebb szó neked IMA helyett pénzen vett jóság?
Embertestvérem,ne fuss múló javak után!
Járd inkább az édes szeretetet és az irgalom útját.