Jézus ezeket mondta tanítványainak a világ végéről: „Vigyázzatok, hogy el
ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az evilági
gondokban. Így majd nem ér készületlenül benneteket az a nap. Mint a
csapda, úgy csap le mindazokra, akik a földön laknak. Virrasszatok hát és
imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd
bekövetkezik, és megállhassatok az Emberfia színe előtt.”
Lk 21,34-36
Az egyházi év utolsó napjához érkeztünk, amely nap evangéliuma az előző
napiak gondolatát és témáját folytatva a végső időkről szól. Rövid és
határozott figyelmeztetés hangzik el Jézus részéről. Az evilági örömökben
és teendőkben elmerülő ember nem veszi észre az idők jeleit, Isten
közbelépését, az Úr újbóli eljövetelét. A kegyelem és az üdvösség ideje
most van, az a nap, amiről Jézus beszél, az ítélet napja lesz. Mindenki az
Emberfia elé fog állni, hogy beszámoljon arról, miként használta fel a
neki adott kegyelmi időt, kegyelmi segítséget, és hogyan haladt előre az
üdvösség útján. Jézus nem félelmet akar kelteni, hanem személyes
felelősségünkre szeretne ráébreszteni minket. Azt akarja, hogy a végső
ítéletet szem előtt tartva életünk folyamán helyes döntéseket hozzunk,
olyanokat, amelyek lelkünk javát szolgálják.
Jézusom, add, hogy mindig úgy légy szemem előtt, mintha csak látnálak!
Add, hogy mindig úgy légy szemem előtt, mintha valóságban és érzékelhetően
előttem állanál. Engedd, hogy élő közösségben legyek veled, állandóan a
rejtett, de mégis oly élő Istennel. Szívem legbensejébentartózkodol,
életem élete vagy. Értelmem minden gondolata, szívem minden jó törekvése
láthatatlan jelenléted eredménye. Kegyelmed él bennem, s lelkiismeretem
mélyén tisztán hallom hangodat. Jó Mesterem, légy mindig így velem!
Boldog John Henry Newman
Jézus ezeket mondta tanítványainak a világ végéről: „Vigyázzatok, hogy el
ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az evilági
gondokban. Így majd nem ér készületlenül benneteket az a nap. Mint a
csapda, úgy csap le mindazokra, akik a földön laknak. Virrasszatok hát és
imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd
bekövetkezik, és megállhassatok az Emberfia színe előtt.”
Lk 21,34-36
Az egyházi év utolsó napjához érkeztünk, amely nap evangéliuma az előző
napiak gondolatát és témáját folytatva a végső időkről szól. Rövid és
határozott figyelmeztetés hangzik el Jézus részéről. Az evilági örömökben
és teendőkben elmerülő ember nem veszi észre az idők jeleit, Isten
közbelépését, az Úr újbóli eljövetelét. A kegyelem és az üdvösség ideje
most van, az a nap, amiről Jézus beszél, az ítélet napja lesz. Mindenki az
Emberfia elé fog állni, hogy beszámoljon arról, miként használta fel a
neki adott kegyelmi időt, kegyelmi segítséget, és hogyan haladt előre az
üdvösség útján. Jézus nem félelmet akar kelteni, hanem személyes
felelősségünkre szeretne ráébreszteni minket. Azt akarja, hogy a végső
ítéletet szem előtt tartva életünk folyamán helyes döntéseket hozzunk,
olyanokat, amelyek lelkünk javát szolgálják.
tagjainak: „Figyelmetekbe ajánlom az evangéliumot, amelyet hirdettem
nektek. Elfogadtátok, és szilárdan kitartotok benne. Általa elnyeritek az
üdvösséget, ha megtartjátok úgy, ahogy hirdettem nektek” (1Kor 15,1-2). A
holnap kezdődő új egyházi évben is olvassátok, éljétek és hirdessétek az
evangéliumot, hogy elnyerjétek Istentől az üdvösséget!
© Horváth István Sándor
Jézusom, add, hogy mindig úgy légy szemem előtt, mintha csak látnálak!
Add, hogy mindig úgy légy szemem előtt, mintha valóságban és érzékelhetően
előttem állanál. Engedd, hogy élő közösségben legyek veled, állandóan a
rejtett, de mégis oly élő Istennel. Szívem legbensejébentartózkodol,
életem élete vagy. Értelmem minden gondolata, szívem minden jó törekvése
láthatatlan jelenléted eredménye. Kegyelmed él bennem, s lelkiismeretem
mélyén tisztán hallom hangodat. Jó Mesterem, légy mindig így velem!
Boldog John Henry Newman