A vajdasági magyar irodalmi életben jelentős szerepet játszó Gion Nándor 1993 szeptemberében (a délszláv háború kapcsán) családjával áttelepült Magyarországra. Nem sokkal később interjút adott Varga Lajos Mártonnak, amely a Népszabadság november 6-i számában jelent meg, majd a vajdasági Napló című hetilapban is közölték 1993. december 8-án. A Szabadkőműves szeretnék lenni – Budapesti beszélgetés Gion Nándorral címmel közölt interjúban úgy nyilatkozott, hogy be szeretne lépni a szabadkőművesek közé. A cikk megjelenése után néhány órával felhívta egy szabadkőműves, s még aznap leültek megbeszélni ezt a kérést. A Deák Ferenc, a Testvériséghez páholyban 1994. január 13-án szavazták meg felvételét, amelyre aztán két hét múlva, 27-én került sor.
Szabadkőműves feladatként ő szerkesztette a Keletet (a Magyaroszági Symbolikus Nagypáholy hivatalos lapját) 1998-1999-ben. (Az 1998/1., 1998/2. és az 1999/1. számot jegyezte főszerkesztőként.) Mint szerkesztő, egy beköszöntője jelent meg itt
A vajdasági magyar irodalmi életben jelentős szerepet játszó Gion Nándor 1993 szeptemberében (a délszláv háború kapcsán) családjával áttelepült Magyarországra. Nem sokkal később interjút adott Varga Lajos Mártonnak, amely a Népszabadság november 6-i számában jelent meg, majd a vajdasági Napló című hetilapban is közölték 1993. december 8-án. A Szabadkőműves szeretnék lenni – Budapesti beszélgetés Gion Nándorral címmel közölt interjúban úgy nyilatkozott, hogy be szeretne lépni a szabadkőművesek közé. A cikk megjelenése után néhány órával felhívta egy szabadkőműves, s még aznap leültek megbeszélni ezt a kérést. A Deák Ferenc, a Testvériséghez páholyban 1994. január 13-án szavazták meg felvételét, amelyre aztán két hét múlva, 27-én került sor.
Szabadkőműves feladatként ő szerkesztette a Keletet (a Magyaroszági Symbolikus Nagypáholy hivatalos lapját) 1998-1999-ben. (Az 1998/1., 1998/2. és az 1999/1. számot jegyezte főszerkesztőként.) Mint szerkesztő, egy beköszöntője jelent meg itt