Nagyon hangulatasan van vissza adva a havas táj békés csendje..... Vonzó szemet gyönyörködtetően szép felvételek. Gondolom az idő rövidsége miatt
nem született több hasonloan szép felvétel....
Az egymás mellett élés, közös célért alkotás, munkálkodás szép példájaként állnak a város új főterén ezek az emlék kőtömbök azon magyar, román és németajkú művészek, építészek, orvosok, stb neveivel, akik tettek a város fellendítésén, Szatmárnémetiben alkottak, éltek vagy bármilyen más módon kapcsolódnak a város történelméhez.
Tíz évvel ezelőtt a Kossuth kert buja, dús növényzete csábította a gyerekeket fogócskázásra, bújócskázásra, fára mászásra. Ma már korszerű játszótér is áll a gyerekek rendelkezésére.
A felújított Közfürdő épülete a Kossuth kertben.
A kert kialakítását a hamburgi születésű Johann Heinra bízták, aki közel 300 kertet tervezett, majd 1900‐ban, a párizsi világkiállításon aranyérmet kapott kertterveiért.
A város reprezentatív épülete a klasszicista homlokzatú Székesegyház, amelyet a XVIII. század végén épült plébániatemplomból fokozatosan alakítottak ki és amely mai arculatát Hild József tervei alapján 1838-ban nyerte el.
Előtte áll Szatmárnémeti legnagyobb püspökének, Hám Jánosnak (1781-1857) a bronz mellszobra, aki rövid ideig Magyarország hercegprímása is volt. A Székesegyház közvetlen közelében a Széchényi utcában tekinthetik meg az érdeklődők az ugyancsak klasszicista stílusban, hasonló időszakban épült püspöki palotát, amelynek a kápolnájában ma látható oltár egykor az erdődi várkápolnában állt. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia esküdött előtte, 1847-ben örök hűséget egymásnak.
Háttérben a Betonszörnynek titulált betoncsoda, a kommunizmus építészeti remeke. Ma a megyei tanács és más városvetezési szervek kaptak helyet az épületben. Tulajdonképpen szerencsés a kommunizmus azon kezdeményezése, hogy a történelmi városrészt háttérbe szorítani kívánta, ezért teljesen elkülönülő térben húzta fel az új városközpontnak szánt betonépület együttest. Ez az új központ lett a város közigazgatási része, míg a régi központ a történelmi épületekkel, templomokkal, múzeumokkal, hangulatos kávézókkal, teraszokkal inkább kulturális, szabadidős tevékenységeknek ad helyet.
Nagyon szépek a képek, mindegyik tetszik. Itt valami csodálatos a színek játéka.
Mindegyik képnél ott éreztem magam, mert sokat jártam már errefelé.
Imádom Erdélyt és az itt élő embereket, igazi magyarok és nagyon őszinték.
Köszönöm mindenkinek. Ez a fotó a zetelaki gátról készült, valóban csodás látvány minden évszakban. Zetelaka egy körülbelül háromezer lelket számláló község (de lehet, hogy nem egészen pontos ez a számadat), félúton Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós között, ami főként a csodásan faragott régi székelykapuiról híres.
A zetelaki víztározó szerintem ősszel a legszebb, amikor pompás színkavalkád tükröződik a vízben.
Fotó megjegyzések
nem született több hasonloan szép felvétel....
A kert kialakítását a hamburgi születésű Johann Heinra bízták, aki közel 300 kertet tervezett, majd 1900‐ban, a párizsi világkiállításon aranyérmet kapott kertterveiért.
Előtte áll Szatmárnémeti legnagyobb püspökének, Hám Jánosnak (1781-1857) a bronz mellszobra, aki rövid ideig Magyarország hercegprímása is volt. A Székesegyház közvetlen közelében a Széchényi utcában tekinthetik meg az érdeklődők az ugyancsak klasszicista stílusban, hasonló időszakban épült püspöki palotát, amelynek a kápolnájában ma látható oltár egykor az erdődi várkápolnában állt. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia esküdött előtte, 1847-ben örök hűséget egymásnak.
Mindegyik képnél ott éreztem magam, mert sokat jártam már errefelé.
Imádom Erdélyt és az itt élő embereket, igazi magyarok és nagyon őszinték.
A zetelaki víztározó szerintem ősszel a legszebb, amikor pompás színkavalkád tükröződik a vízben.