Keresés |
Keresés - pap gábor Légy bemegy a kocsmába, rácsap az asztalra: -Szart foghagymával! Kihozzák neki, megeszi. Másnap ugyanez a helyzet. Harmadnap bemegy: -Szart! -Foghagyma nem kell? -Hülye vagy?! Nöhöz megyek.
--------------------------------------------------------------------------------
Piroska ballag az erdöben,kiszól a bokorból egy hang. -Piroska hová mész? -Megyek a nagymamához. -És mit viszel neki? -Hááát,viszek neki borocskát, kenyeret,sajtocskát. -És véletlenül papírt nem viszel?
--------------------------------------------------------------------------------
Hogy veri a f@szát a medve? -Gábor
Nevessetek, Viccek
 A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája SZÁRAZAJTA
1990. október 10.
Szárazajtán a református templomban emlékeztek 1944. szept. 26-ára, amikor 13 magyar embert öltek meg a faluba érkező románok. Szerény emléktáblát állítottak "1944. IX. 26-i halottainként - RMDSZ" felirattal. Az istentiszteletet követően a tett színhelyén sor kerülhetett az elhunytakat megillető egyházi temetési szertartásra, amelyre akkor - és mostanáig nem volt lehetőség. /Flóra Gábor: Szárazajtai emlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1991. február 19.
Romulus Vulpescu szenátor a
VOX HUMANA-Tiszta Forrás
 Drégely várának története
Drégely és Palánk hajdan két község volt. A községen keresztülvezető patak képezte a határt közöttük. Drégely már az Árpádok korában létezett, míg Palánknak csak századokkal később vetették meg az alapját. Drégely nevét 1274-ben Drágul vagy Dráguly, később Dragoly, 1438-ban pedig Dragoly és Drágely alakban említik az oklevelek. Egy későbbi rézmetszeten Trigell néven szerepel.
Arany János: Szondi két apródja (részlet)
"Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós
VOX HUMANA-Tiszta Forrás
 Biblia – Lk 1,5-25 – Keresztelő János születésének hírüladása
Szent István Társulati Biblia
Heródesnek, Júdea királyának korában élt egy Abia osztályából való Zakariás nevű pap. Felesége Áron leányai közé tartozott, s Erzsébetnek hívták. Mindketten igazak voltak az Isten előtt, szentül éltek, az Úr parancsai és rendelkezései szerint. De nem volt gyermekük, mert Erzsébet meddő volt, és már mindketten életük alkonya felé jártak. Történt mégis, hogy amikor Zakariás osztályának sorrendjében papi szolgálatát teljesítette az Isten színe előtt, s a papság körében hagyományos szokás
VOX HUMANA-Tiszta Forrás
Liszt Ferenc
(németül Franz Liszt) (Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) a 19. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze.
Apja, Liszt Ádám, az Esterházy herceg uradalmi hivatalnoka [1] korán felismerte fiának kivételes zenei tehetségét és minden lehetőséget megragadott kibontakoztatására. Liszt kilenc éves korában már nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban, majd hamarosan műpártoló főurak támogatásával Bécsben folytathatta tanulmányait Czerny és Salieri tanítványaként. 1822 december 1-jén
VOX HUMANA-Tiszta Forrás
Gyóni Géza 93 éve várja hazatértét
Mindhalálig szeretett nemzete idézi, idézgeti, de haló porai, csontjai még mindig idegenben vannak.
1884-1917 Hetvenöt éve újra és újra felvetik, de eddig még mindig csak hírlapi kacsának bizonyult, hogy az 1917-ben orosz hadifogságban elhunyt Gyóni Géza hamvait hazahozzák. A „katonaköltő” irodalomtörténeti elhelyezése viszont még életében megtörtént.
„Kedves, fiatal barátom, Gyóni (Áchim) Géza sohase volt költő, s nem is lesz. Ezt még egy világháború sem tudja megcsinálni (…) Csak annyi ő, mint a háborús revük szerzői. Hadd éljen szegény, s ha
VOX HUMANA-Tiszta Forrás
 BEJÓ GÁBOR: Ez maradt csak
Nézd, a hajnal jéghideg kezével
tépi ketté álmomat.
Szememből elűzve a képet
a színeket, az arcodat.
S a néma csönd, ez marad csak
súlyos emlékkép csupán
bennem reggel ébredéskor
egy túl hosszú éj után.
De szemem lehunyva most is
előttem az az álom forog
így születnek a papírra vetve
ezek a lopva írt sorok.
Kortárs szerelmi líra gyöngyszemei itt: http://www.magyarvagyok.com/kultura/irodalom/szerelmi-lira/kortars/
Irodalom Birodalom
József és Putifárné
THURZÓ GÁBOR (1912–1978)
A Belváros szívében született (családi neve: Rutterschmidt Károly). Apja korán magára hagyta a négy fiúgyermeket egyedül nevelő anyát, aki az író regényeinek és elbeszéléseinek egyik legpoétikusabb szereplője lett. Az "apahiány" meghatározta életformáját és létének minőségét is. Ő is az élet teljességének ábrázolását célul tűző családregényekkel, az Előjátékkal és Az adóssággal próbálta kiírni magából fiatalságának egyik döntő élményét, a hagyományos életkeretek fölbomlását, a "régi Belváros" csendes, nyugodt, patriarchális közegének
VOX HUMANA-Tiszta Forrás
 forrás: RTL Klub - Portré, 2006 (riporter Gönczi Gábor)
- Jó estét kívánok! A mai vendégem úgy lett szerves része az életünknek, a mindennapjainknak, hogy miközben Õ külsõségeit és fõleg munkásságát tekintve szinte változatlan maradt, talán észre sem vettük, hogy mindeközben mi öregebbek lettünk tizenhat évvel. Az ország egyik legtermékenyebb, ma is aktív zeneszerzõje, Bódi László Cipõ. Köszönöm, hogy eljöttél.
- Tizenhét évvel.
- Tizenhét évvel, atyavilág! Miért érezhettem én azt, hogy ilyen kis lázadó kamaszként pont ugyanannak a palinak láttalak, mint most, hogy itt ülsz velem
Republic rajongók
 továbbra is ajánlom a pap gábor mani videóját...
És Attilát, aki hét generációval István előtt uralkodott, nemhiába nevezték Isten ostorának a krónikák. Nem volt pogány. Csak úgy kell beállítani, hogy pogány barbár volt. dehát ez már tisztán látható, nem?
A pogány szó nem is azt jelentette amit most jelent
Írásaim
 BARNA-KŐ
A Sín-gödör bejáratával szemben, a Zobák - magyaregregyi műút nyugati felén hatalmas sziklatömb áll. Régi neve Sátor-kő. A monda szerint a XVIII. sz.-i rácdúlás idején a Sátor-kőnél a falusiak lesben állva kövekkel agyondobálták a fosztogatni akarókat. Azért nevezték Sátor-kőnek, mert egy szobának berendezett nagy üreg volt a belsejében, amelyben a Pécs környéki Hatos betyár tanyázott. Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében e szikla tetejéről figyelte Gábor pap és Bornemissza Gergely a török szultán seregének elvonulását. Egy másik néphit szerint ez a szellemek tanyája volt
Baranyaiak
 Tóth Ágnes
Révbe jutunk
Nyugalomra, csendre és tiszta levegőre vágyunk. Menekülni akarunk Várad torokkaparó szmogjától és az elviselhetetlen zajtól, ami csak éjféltől hajnali négyig szünetel. Ilyenkor megkönnyebbülve sóhajtjuk: „Alszik a város, a hallásra káros”, majd mi is elszenderedünk.
Elhatározzuk, hogy egy hétre elutazunk Révre, mely a Nyugati Kárpátok egyik legszebb részén, a Királyerdő lábainál fekszik, a Sebes Körös völgyében. Egyrészt itt van Bihar megyében, alig 50 kilométerre tőlünk, másrészt kevés pénzből meg tudjuk oldani a nyaralást.
2002. július 16-án reggel fél nyolckor
TÓTH ÁGNES NOVELLÁI
 A népzene nem titkol el sem örömet, sem bánatot (Beszélgetés Kallós Zoltánnal)
| |
„Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Ez a kultúra őrzött meg minket ezer éven át Európában, ezeket a hagyományokat kötelességünk éltetni és továbbadni a következő nemzedékeknek” – a Kossuth- és Magyar Örökség-díjas Kallós Zoltán lapunk érdeklődésére fogalmazta meg ezeket a gondolatokat hét végi sepsiszentgyörgyi fellépése alkalmából. A mezőségi Válaszútról származó neves népdal- és népzenegyűjtő szerint, ha ilyen szellemi javakkal táplálkozunk, biztos, még ezer évet
Muzsák kertje
 UTÓSZÓ
Nyil utószavának befejezõ szakasza
(Az 1905-ös kiadáshoz)
Montefiore vallomása szerint Cion nem sajnál sem pénzt, sem bármilyen más eszközt ahhoz, hogy céljait elérje. Napjainkban a világ összes kormánya tudatosan vagy tudattalanul alárendeli magát Cion szuperkormányának, mert az összes kötvény és értékpapír ennek kezében van. Minden ország olyan nagy összegekkel van eladósodva a zsidóknak, amelyeket sohasem lesznek képesek visszafizetni. Az összes ügy - ipar, kereskedelem és diplomácia - Cion kezében van. Kölcsöneivel rabigába hajtott minden nemzetet. Az oktatás teljesen
Magyarok, cigányok, zsidók, barátok
 .
Zétényi Csukás Ferenc faceb. oldaláról:
NOBEL-DÍJ ÉS MÉG MENNYI MÁS!
„…antiszemita az,akit ők annak tartanak.”
Az alábbi írás nem önálló munka, sokkal inkább mások kutatásainak felhasználása alapján készült.
Több forrást vettem igénybe, a valóságtartalmukról mindenki maga döntsön!
Végül is! Nem is összeszedett egész, csupán intuíciók lenyomata, egy nagy „összevisszaság.”
Bízom abban, hogy a Face-police, vagy más- nem intézkedik a tiltásomról!
Jó olvasást!
Nem vagyok, és nem leszek antiszemita, - nem szeretem a „zsidózást”-, viszont a cionizmust gyűlölöm!
Sőt, amit írtam már
Az ám, Hazám- ma ez VAN!!!
 Dicséretes, hogy a jelenlevő, nagyobb felelősséggel bíró lelkészek - Szegedi László, a brassói egyházmegye esperese és Szász Tibor fogarasi református lelkész - az Istentisztelet megtartását átengedték fiatalabb lelkésztársaiknak.
Árva Bethlen Kata halálának 250-ik évfordulóján, 2009-ben Gábor Áron kőhalmi segédlelkész hirdette az Igét. A 2013-ik esztendei Katalin napkor való egybesereglett, példás egyetértésben levő magyar közösség, -reformátusok, római katolikusok, evangélikusok és unitáriusok - előtt pedig Les Zoltán marosvásárhelyi ifjúsági lelkipásztor hirdette az Igét.
(A cikkekben
Életnek Lehellete
 Krónika - Budapesti református teológusok a forradalomban(9)
Herczeg Lajos halála - Szűcs Zoltánt a rádiónál lőtték meg,majd kórházba került.Herczeg Lajos és Magócsi István október 28-án meglátogatták őt. - Amikor visszaértek,Boros Gyula volt a portás,neki jelezték,hogy megérkeztek, de még elkísérnek két asszonyt a Lónyai utcába,mert nem mernek hazamenni. Ők ketten többé nem jöttek vissza,az utcán lövések találták el őket.Este az ebédlőben voltak,amikor megjelent Pap László - idézi fel a vasárnap estét Varga László,majd Bán Béla folytatja: - Nagy Gábor dömsödi lelkész nem tudott hazamenni,ő
Krónika
|
