Kategóriák

 

Hírek - Egyesült Királyság

   

Hírek
péntek, 2015. március 6. 09:23
Ha valamihez kétharmad kell, akkor egyeztetünk az ellenzékkel, ha van támogatás, meglesz, ha nincs, akkor "mindig más megoldást kell találni" – fogalmazott Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. A kormányfő azt mondta, reklámadó lesz, az útdíjjal kapcsolatos kompenzáción pedig dolgoznak. A Buda-Cash-botránnyal kapcsolatban úgy fogalmazott, neki is hiányzik, hogy még senki kezén nem kattant a bilincs, írja a hvg.hu. A Fidesz népszerűség-csökkenésének a Kossuth Rádiónak interjút adó Orbán Viktor szerint egyetlen oka lehet: "nem elégedettek velünk". Azt mondta, két dologra gyanakszanak: valószínűleg több egyeztetést, több konzultációt, több megegyezést várnak tőlük a szavazók. "Nem harcoltunk jól, nem vettük tudomásul, hogy ez a négy év másmilyen volt, mint az azelőtti" – fogalmazott a kormányfő. Ha nincs kétharmad, egyeztetni kell az ellenzékkel Ha valamihez kétharmad kell, akkor egyeztetünk az ellenzékkel, ha van támogatás, meglesz, ha nincs, akkor "mindig más megoldást kell találni". Most az a kérdés, hogy küldjünk-e katonákat Kurdisztánba. Ő maga amellett áll, hogy Magyarország ebben vegyen részt, de ehhez nem biztos, hogy meglesz a kétharmados támogatás a parlamentben. "Magyarország nem lehet egy olyan épület, ahol az emeletek között nem lehet közlekedni, mert a lift elromlott és beomlott a lépcsőház" – fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy a kormány célja, hogy mindenkinek legyen munkája, de az emberek helyett nem fognak tudni munkát keresni. A szociális segélyezés rendszerének megváltoztatásával kapcsolatban azt mondta: egyértelmű helyzet jön létre, a segélyt azoknak kell adni, akik valóban rászorulnak. "Vannak olyan segélyek, amiket az állam garantál, de vannak emberek, akik ezen felül is szeretnének segélyt, erről viszont már az önkormányzatoknak kell dönteni, nem a kormánynak" – mondta. Szerinte többen vannak, akik korábban segélyből, most pedig már munkából élnek, és ez fejlődés a korábbiakhoz képest. Reklámadó lesz Az útdíjjal kapcsolatos kompenzációval kapcsolatban azt mondta, dolgoznak rajta, meglesz a döntés nemsokára. Az EKÁER-rel kapcsolatban elmondta: a végleges formáját felvette már a rendszer, a próbaüzem két hónapon keresztül ment, többtucatnyi konzultáció volt, szerinte a rendszer most működőképes, a cél pedig, hogy minél inkább visszaszorítsák az áfacsalásokat. Ennek ez egy radikális módszere. A reklámadóval kapcsolatban Orbán arról beszélt, hogy senkivel nem állt a kormány háborúban, Brüsszel viszont erőteljes hangon követelt változtatásokat a szabályozással kapcsolatban, most pedig már "a golyó bent van a csőben", reklámadó lesz, de szakmai konzultációk folynak a 0 százalékos kulcsról is, amit "komoly javaslatnak" ítélt. A kilencosztályos iskoláról azt mondta: a probléma az, hogy az általános iskolából tömegesen kerülnek ki gyerekek, akik nincsenek felkészítve a középiskolákra. Belenőttünk a nyolcosztályos rendszerbe, de szerinte körbe kell nézni más országok gyakorlatai között, és azt lehet látni, hogy sok helyen kibővítik az általános iskolai éveket. Egyes szülők pedig elit intézményekbe viszik az általános iskolákból a gyerekeket, ami pedig egy másik probléma szerinte. "Ha tudjuk, hogy kik követték el a bűnt, miért sétálhatnak szabadlábon?" A Buda-Cash-botránnyal kapcsolatban is kérdezték Orbánt, aki a műsorvezető kérdésére azt válaszolta, neki is hiányzik, hogy ebben az ügyben "még nem kattant a bilincs". "Ha tudjuk, hogy kik követték el a bűnt, miért sétálhatnak szabadlábon?" – tette fel a kérdést, hozzátéve: az igazságszolgáltatást a kormány nem irányíthatja. Szerinte sürgősen körül kell nézni más brókercégeknél. "Elég kőkorszakinak tűnő, de hatékony módszerekkel dolgoztak" – fogalmazott. Kijelentette: tárgyalnak a Bankszövetséggel, hogy hogyan lehet megakadályozni, hogy ilyenek történjenek. Arra is kell választ találni, hogy "hova tűnt az emberek pénze". Makói hagyma New Yorkban? A szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban azt mondta: a miniszterelnöki csúcsokon már vitatkoztak erről a Brüsszelben és jól láthatóak azok a töréspontok, amik gondot okoznak. Szerinte ma nem az a kérdés, hogy New Yorkban lehet-e majd makói hagymát kapni, hanem az, hogy Makón lehet-e makói hagymát kapni. Ez szerinte a szabadkereskedelmi megállapodástól függetlenül is egy komoly kérdés napjainkban.
Hírek » Kárpátinfo.net
Hírek
péntek, 2015. március 6. 09:15
Egyedi kezdeményezéssel állt elő egy fiatal a Facebook közösségi oldalon. A temesvári Edwin Sebastian Marc arra buzdít, hogy a békés együttélés, az egymás kultúrája, hagyományai iránti tisztelet jegyében március 10-én minden magyar töltsön fel egy képet, melyen román ismerősét öleli és fordítva, írja a nyugatijelen.com. A kezdeményezés futótűzként terjedt a közösségi oldal használói között, mára több mint 4600-an csatlakoztak az akcióhoz. Az ötletgazda saját bevallása szerint ezzel próbál „véget vetni” az örökös román–magyar viszálynak. Az ötletet – „Ölelj meg egy románt!/Îmbrăţişează un maghiar!” számos felhasználó felkarolta, egyesek baráti, mások családi fényképekkel bizonyították, hogy lehet békésen, civilizáltan is együtt élni a másik nemzet szülötteivel. Íme a fiatalember felhívása, melyet egyébként mindkét nyelven feltűntetett az oldalán: „Közeledik Március. Tudjuk mind, mi történik ilyenkor: a magyarok gyűlést rendeznek, persze valahogy megtörténik, hogy valahol egy magyar nacionalista valami nem helyénvalót mond, ebből botrány kerekedik, viták és „breaking news” típusú szenzációs hírek a tévében, aztán következnek az ellenmenetelések a román nacionalisták részéről, a spéci káromkodásokkal és más hasonló megnyilvánulásokkal, ami cserében ellenérzést kelt a magyar közösség tagjaiban, folytatva a gyűlölet körhintáját. Húsz éve folyik már a cirkusz ebben a témában, ahelyett hogy a csapatmunkát és az etnikai csoportok közötti összhangot támogatná Románia. Március 10-én szeretnénk megmutatni, mi a normális. Kérjük, hogy minél több magyar csináljon képet arról, amint egy román ismerősét öleli – és vice-versa. Lehet másképp is élni. Együtt.”
Hírek » Kárpátinfo.net
Hírek
péntek, 2015. március 6. 09:14
Putyin feltartóztatása a Nyugat kitartásán áll vagy bukik. Az Egyesült Államoknak és az EU-nak össze kell zárni – írja John Shattuck, a CEU elnök-rektora a The Boston Globe-ban hétfőn megjelent írásában - írja a 168ora. A Borisz Nyemcov orosz demokratikus aktivista elleni merénylet sokkolóan és hátborzongatóan hatott Oroszország megtépázott civil társadalmának maradékára. Ugyanez az érzés hullámzik a demokrácia azon szószólóinak soraiban Kelet-Európában és Közép-Ázsiában, akik ellenzik a Putyin-féle önkényuralmat – írja John Shattuck. Nyemcovot a Kremltől 200 méterre lőtték agyon egy folyamatos kormányzati megfigyelés alatt álló területen, olyan légkörben, amelyet átjár a kormány által szított gyűlölet és erőszak mindenki ellen, aki kritizálni merészeli a tevékenységét. Egy éve már, hogy az orosz elnök világossá tette azon szándékát, hogy helyreállítsa Oroszország befolyását azon országok felett, amelyek valaha a Szovjetunió részét képezték. Teszi mindezt azzal az ürüggyel, hogy a NATO Kelet felé nyomul, ő pedig csak meg akarja védeni a szovjet birodalom összeomlása után hátramaradt orosz kisebbséget. Putyin távolabbi célja azonban az, hogy kiterjessze Oroszország politikai és gazdasági uralmát az ország határain túlra. A Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai háború is ennek a tervnek a része Shattuck szerint. Európának rengeteg veszítenivalója van. Az Európai Uniónak szívügye a demokratikus kormányzás eszméje, Putyin pedig ennek ellensége. Putyin azzal próbálkozik, hogy befolyást vásároljon magának Európában, hogy alááshassa az EU eltökélt ellenállását agressziójával szemben, és egyszerre támogat bal- és jobboldali pártokat Görögországban, Magyarországon, Bulgáriában, Ausztriában, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban és Franciaországban. Ezzel egy időben Oroszország energiaforrásait használja arra, hogy befolyást szerezzen az európai gazdaságok felett. Putyin eltökélt, hogy elhallgattassa hazai ellenzékét és megfélemlítse a demokráciára vágyó szomszédos országokat. Az ukránok és Oroszország más szomszédai, akik a demokráciával szimpatizálnak, igyekeznek saját maguk irányítani a sorsukat és ellenállni az orosz nyomásnak. A fókuszpont Ukrajna, de a látószöget tágítva érzékelhető, hogy Putyin agresszív stratégiája az egész térségben jelen van. A balti és a kelet-európai országok stabilitását és demokráciáját egy irredenta Oroszország fenyegeti. A Putyin-féle modell még nagyobb kihívást fog jelenteni az EU-nak, ha a modell csábítónak bizonyul az európai nacionalisták számára Görögországban, Magyarországon és másutt. Az Oroszország nukleáris fegyvereiből adódó bizonytalanság pedig sürgetővé teszi a válság feltartóztatását – írja John Shattuck. Milyen feltartóztatásról beszélünk? A „mézesmadzag és furkósbot” taktikája kulcsfontosságú – állapítja meg. Oly mértékben kell elmélyíteni és kiterjeszteni a szankciókat, hogy azok vonatkozzanak az összes olyan orosz vezetőre és vállalatra, amely részt vesz Putyin bel-, kül- és biztonságpolitikájának megvalósításában. A Szovjetunióval ellentétben Oroszország nem rendelkezik önellátó gazdasági rendszerrel, gazdasága összefonódik a globális pénzügyi és tőkepiacokkal. Ez a függőség olyan környezetet teremt, amelyben az USA és az EU által kivetett gazdasági szankciók hatását valóban megérzi Putyin rezsimje és az orosz gazdaság. A NATO-nak növelnie kell gyors reagálású erőinek jelenlétét a balti államokban és az első vonalban álló többi országban, hogy megelőzze az orosz haderő bármiféle nyugati irányú mozgását. Az USA-nak el kell felejteni az Ukrajnába történő fegyverszállításra vonatkozó ajánlatát. Gazdasági lépések segítségével ugyanis jóval nagyobb eséllyel lehet eltéríteni Putyint, mint a háborús konfliktus fokozásával. Ukrajna felfegyverzése csak még inkább alátámasztaná Oroszország azon narratíváját, miszerint a háború nyugati provokáció. Mivel Putyin hírhedten kevéssé tartja a szavát, az új szankciókat és a NATO fellépését úgy kell kalibrálni, hogy automatikusan intenzívebbé váljanak, ha az orosz agresszió folytatódik. A cél az, hogy Putyin érdekelt legyen az ukrajnai háború végleges lezárásáról szóló tárgyalásban. Garantálni kell Ukrajna szuverenitását és Oroszországgal közös határszakaszát, cserébe a nagyobb mértékű helyi autonómiáért Kelet-Ukrajnában, és az orosz kisebbség védelméért. A mézesmadzagot pedig a szankciók fokozatos mérséklése, majd megszüntetése, a nemzetközi tőkepiacokhoz való hozzáférés helyreállítása és az Európai Unió és Putyin még csak szárnyait bontogató Eurázsiai Uniója közötti szabad kereskedelmi megállapodások lehetősége jelenti. Putyin feltartóztatása a Nyugat kitartásán áll vagy bukik. Az Egyesült Államoknak és az EU-nak össze kell zárni az Oroszországot gazdasági és katonai nyomás alá helyező stratégia mögött. Ugyanakkor fel kell villantani Oroszország előtt a hosszú távú gazdasági és politikai kapcsolatok lehetőségét, amely kihozhatná Oroszországot elszigeteltségéből, és egy felemelkedőben lévő nagyhatalomnak kijáró tisztelettel övezné – írja John Shattuck.
Hírek » Kárpátinfo.net
Hírek
péntek, 2015. március 6. 09:04
Hétvégén lesz egy éve, hogy eltűnt a malajziai légitársaság MH 370-es járata. A repülő helyi idő szerint 2014. március 8-án, 0 óra 41 perckor indult útnak Kuala Lumpurból Peking felé  227 utassal és 12 főnyi személyzettel a fedélzetén - írja a nepszava. Az utolsó üzenet 01:19-kor érkezett a gépről, a pilóta vagy a másodpilóta így búcsúzott: „Jó éjszakát malajziai 370-es!”. Másfél órával a start után a gép jeladóját feltehetőleg kikapcsolták, s eltűnt a radarképernyőről, azóta sem sikerült a nyomára akadni. Tony Abbott ausztrál kormányfő tegnap a canberrai parlamentben a hozzátartozók jelenlétében azt mondta: „Minden ésszerű lépést megteszünk, hogy véget vessünk a bizonytalanságnak”. Egyben azonban utalt arra, hogy nem tudják végtelenségig hasonló intenzitással, hatalmas anyagi ráfordításokkal folytatni a kutatást. Malajzia idén januárban kimondta, légikatasztrófa történt, s az MH 370-es járat utasait hivatalosan is holttá nyilvánították. Erre azért volt szükség, hogy a hozzátartozók kártérítésért folyamodhassanak. A katasztrófa okára nincs hivatalos magyarázat, Malajzia nem zárt ki semmiféle eshetőséget, baleset, műszaki hiba, de gépeltérítés, terrortámadás is okozhatta a tragédiát. Az okokra azonban csak akkor derülhetne fény, ha megtalálnák a repülő fekete dobozait, a pilótafülkében zajlott beszélgetésekkel, a repülés során rögzített műszaki adatokkal. A malajziai kormányzat, a repülési hatóság rengeteg hibát vétett a kezdeti időszakban, eleve csak hat óra elteltével (!) hozták nyilvánosságra a gép eltűnését, napokkal később derült ki, hogy noha a légiirányításnak búcsút mondott a pilóta, s feltehetőleg kikapcsolta a transzpondert, katonai radarok még további egy óra hosszat „látták” az Andaman-tenger fölött repülő gépet. Eredetileg a Dél-kínai-tenger térségében kezdték el keresni a szerencsétlenség nyomait, majd többször is módosították a lehetséges kutatási területet. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy több forduló után a gép Ausztrália partjainál, Perth magasságában zuhanhatott az Indiai-óceánba, miután kifogyott az üzemanyaga. A kuala lumpuri vezetés rendkívül kevés információt tett közzé, bizonytalanságban hagyva az egyre kétségbeesettebb hozzátartozókat. Az utasok között a legtöbben – 152-en – kínai állampolgárok voltak. Négy utasnak volt jegye, de nem jelentkeztek be a repülőtéren, két utasról kiderült, hogy hamis papírokkal utazó iráni állampolgárok voltak. Az MH 370-es titokzatos eltűnéséről íródott első könyv abból a teóriából indult ki, hogy az öngyilkosságra készülő pilóta magával vitte a halálba az utasokat és a személyzet többi tagját. Feltételezések szerint Zaharie Shah oxigénmaszkot vett fel, s a pilótafülkét bezárva a repülő többi részén csökkentette a nyomást, megölve a gépen utazókat. Majd elindult a hosszú, magányos utazásra az óceán egy olyan térsége felé, ahol repülők és hajók is csak ritkán fordulnak meg, rendkívül mély a tenger, s óvatosan a vízre tette le a gépet. Ha így történt, a pilóta számítása bevált, a gép fekete dobozait nem találták meg, egyetlen roncsdarabra sem bukkantak, noha a rendelkezésre álló legmodernebb technikát is bevetették, s kiterjesztett területen ma is folyik hatalmas költséggel a kutatás. A könyvben felvázolt elméletet cáfolja, hogy a gépről senki nem próbált a külvilággal kapcsolatot teremteni, senki nem használta a mobiltelefonját, sem a másodpilóta, sem a személyzet nem próbált riadóztatni, vészjelzést leadni. Számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot, a legutolsó éppen arról szólt, hogy orosz különleges erők rejtőzhettek el a csomagtérben, s ők térítették el a repülőt Bajkonur felé. Felvetődött az is, hogy gyakorlatozó amerikai egységek lőtték le véletlenül a gépet, s az is, hogy a Diego Garcia-i bázison szállították le, s ott rejtegetik. A hozzátartozók közül sokan máig reménykednek, hogy szeretteik életben vannak. Egyetlen teóriát sem erősített meg semmiféle bizonyítékmorzsa. Szakértők is nehezen tudnak beletörődni, hogy egy nagy utasszállító gép, egy Boeing 777-es nyomtalanul eltűnik, s sürgetik, hogy a légitársaságoknak le kell vonni a tanulságot. Modernizált, folytonos jelzőrendszert kell bevezetni, olyan berendezésekkel, jeladókkal kell ellátni a gépeket, amelyeket nem lehet kikapcsolni a pilótafülkéből.
Hírek » Kárpátinfo.net
Hírek
péntek, 2015. március 6. 08:47
Az ukrán kormány rontotta az idei évre vonatkozó gazdasági előrejelzését: legrosszabb esetben akár 11,9 százalékkal is csökkenhet a GDP – irja a Napi.hu. A kormány honlapján csütörtökön közzétett, még február 14-én elfogadott prognózisban három forgatókönyvet vázoltak fel. A gazdaság 5,5 százalékkal, 8,6 százalékkal, de akár 11,9 százalékkal is zsugorodhat 26,7 százalékos, 38,1 százalékos, illetve 42,8 százalékos infláció mellett. A korábbi, decemberi előrejelzésnél két forgatókönyvvel számolt a kormány: a GDP 2 vagy 4,3 százalékos visszaesése mellett 11,2, illetve 13,1 százalékos inflációt valószínűsített. A tavalyi negyedik negyedévben az ukrán GDP 15,2 százalékkal csökkent 2013 azonos időszakához képest, míg a harmadik negyedévben 5,1 százalékos, a másodikban 4,6 százalékos, az elsőben pedig 1,1 százalékos volt a visszaesés. Tavaly az éves infláció 24,9 százalékra rúgott. A legfrissebb előrejelzés szerint a reálbérek 14, 17,4 vagy legrosszabb esetben 21,3 százalékkal csökkenhetnek. A külkereskedelmi mérleg hiánya 2,19 milliárd dollár, 1,704 milliárd dollár vagy 564 millió dollár lehet. Ukrajna nemzetközi tartalékai februárban 12,4 százalékkal 5 milliárd 625 millió dollárra csökkentek. Az ukrán jegybank közleménye szerint ez rövid távon elegendő a kormány és a jegybank tevékenységének és kötelezettségeinek finanszírozására tekintettel arra, hogy Ukrajna pozitív döntést vár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsától, amely március 11-i ülésén határoz az új pénzügyi segítségről. A tervek szerint az IMF 17,5 milliárd dolláros hitelprogramot nyújt Ukrajnának. A program egy gazdasági reformokhoz kötött négy évre szóló közép- és hosszú távú hitelkeret. Jóváhagyásának esetén azonnal átutalják Ukrajnának az első részletet, amely meghaladhatja a 10 milliárd dollárt.
Hírek » Kárpátinfo.net
Hírek
péntek, 2015. március 6. 08:24
A magyar és a bolgár bankon kívül minden operációban veszteséges lett a tavalyi negyedik negyedévben az OTP, de sikerült elkerülni az elemzők által várt csoportszintű veszteséget, ami főként egyszeri tételeknek tudható be. Oroszországban és főként Ukrajnában nagy a baj, az utóbbi leánybanknál a korábban vártnál is jóval nagyobb lett a veszteség. Ha csak a fontosabb eredménysorokat nézzük, akkor az OTP jobb számokat közölt, mint amikre az elemzők számítottak, az orosz, és főként az ukrán bank helyzete miatt azonban jogos lehet a befektetők aggodalma, ezekkel kapcsolatban sok megnyugtató dolgot nem találtunk a gyorsjelentésben, írja a Portfolio.hu. 2 nagyobb tétel miatt lett vártnál magasabb a profit Az OTP a várakozásoknál magasabb nettó kamat-, díj- és jutalékbevételt ért el a tavalyi negyedik negyedévben, a kockázati költségek viszont a vártnál alacsonyabban alakultak. A korrekciós tételek nélkül számolt adózott eredmény valamivel elmaradt az elemzői várakozásoktól, mivel azonban a korrekciós tételeknél az elemzők által várt 15 milliárdos mínusz helyett 700 milliós plusz áll, a várt közel 3 milliárd forintos veszteség helyett 11 milliárd forintos nyereséget ért el az OTP a negyedévben. A korrekciós tételeket érdemes közelebbről is megvizsgálni: A donyecki és luhanszki kitettségekre képzett céltartalék a várt 15,9 milliárdnál is nagyobb, 18,7 milliárd forint lett. A magyar számviteli szabályok szerint nyilvántartott ukrán goodwill egészét leírták a tavalyi negyedik negyedévben, és az ukrán leánybanki részesedéssel kapcsolatban értékvesztést is elszámolt a bank, az ezzel kapcsolatban jelentkező 6,6 milliárd forintos adópajzs növelte az OTP IFRS szerinti számviteli eredményét. A fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások várható egyszeri eredményhatására vonatkozó becslést tovább pontosította az OTP, ez a tétel 12,5 milliárd forinttal növelte a bank adózott eredményét. Az utóbbi két tétellel az elemzők nem számoltak, ez a magyarázat arra, hogy a várt veszteség helyett nyereséges lett az OTP. Több, mint 100 milliárdos veszteség 2014-ben a bankcsoport nettó hitelállománya 6 százalékkal csökkent, a betétállomány viszont 11 százalékkal bővült, az OTP nettó hitel/betét mutatója 14 százalékponttal 75 százalékra csökkent. A hitelportfólió zsugorodását főként az okozta, hogy a magyar és az ukrán operációban jelentősen csökkentek a teljesítő állományok, ráadásul Magyarországon az önkormányzati állomány is jelentősen csökkent. A betétállomány 11 százalékos növekedése mögött elsősorban a magyar (+13%) és a bolgár (+14%) bank állománynövekedése áll. Tavaly az OTP csoport összes bevétele 4 százalékkal 826 milliárd forintra csökkent, ezen belül a nettó kamatbevétele 3 százalékkal 636 milliárd forintra estek vissza, a nettó díj- és jutalékbevétel viszont 2 százalékkal közel 170 milliárd forintra emelkedett. A bevételek visszaesésénél kisebb mértékű volt a működési költségek csökkenése (-1%, 412 milliárd forint), ezért összességében 7 százalékkal 414,5 milliárd forintra esett a működési eredmény. A bankcsoport főként az ukrán, az orosz és a bolgár operációban képzett meg jelentősebb céltartalékot, az év egészében közel 275 milliárd forint volt a kockázati költségek szintje, ez 1 százalékkal magasabb, mint 2013-ban. Az adózott eredmény a korrekciós tételek (például az ukrán leírások, goodwill leírás, a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások várható egyszeri eredményhatása) nélkül 19 százalékkal 118 milliárd forintra csökkent, a korrekciós tételeket is figyelembe véve viszont több, mint 102 milliárd forintos veszteséget ért el az OTP 2014-ben. Mi történik Oroszországban és Ukrajnában? Oroszországban és Ukrajnában az OTP menedzsmentje szerint az előzetes várakozáshoz képest lényegesen rosszabb a helyzet: a hrivnya 92, a rubel 77 százalékot gyengült tavaly a dollárral szemben, mindkét országban két számjegyű az infláció, Oroszország és Ukrajna gazdasága is recesszióba süllyedt. Oroszország Tavaly az orosz OTP veszteséges lett (14,5 milliárd forint), erre korábban soha nem volt példa. A veszteséget részben a gyengülő rubel okozta (a bank bevételei forintban kimutatva alacsonyabbak a gyengülő rubel miatt), de rubelben számolva is látszanak negatív folyamatok: rubelben nézve a bevételek 1 százalékkal csökkentek, a működési költségek pedig 8 százalékkal emelkedtek, a kettő eredőjeként a működési eredmény 6 százalékkal csökkent, miközben a céltartalékolás 12 százalékkal nőtt. A bank hitelezési tevékenysége óvatos és szelektív: az orosz OTP októbertől kezdve leállította a hitelkártyák kiküldését és decemberben a fennálló limitek egy részét is visszavágta, december közepén a személyi hitelek folyósítását átmenetileg felfüggesztették, az áruhiteleknél csak a legjobb ügyfél kategóriák felé történt kihelyezés. A bank jelentős nem teljesítő hitelállományt értékesített, ennek tudható be, hogy a késedelmes hitelek aránya egy negyedév alatt 25,2-ről 14,7 százalékra csökkent. Az utolsó negyedévben 3 milliárd rubelnyi alárendelt kölcsöntőke nyújtására került sor. Ukrajna A menedzsment első becslése még 30 milliárd forint veszteség volt, tavaly novemberben már 50 milliárd forintot meghaladó veszteségre számítottak az ukrán OTP-nél, a tényleges veszteség 76,6 milliárd forint lett, ebből a krími, a donyecki és a luhanszki kitettségekre képzett kockázati költségek adó utáni hatása 33,4 milliárd forint volt. A bank működési eredménye (részben a hrivnya gyengülése miatt) közel harmadával csökkent, a kockázati költségek viszont tavaly 74,6 milliárd forintra ugrottak. A késedelmes hitelek aránya 46,1 százalékra emelkedett, elsősorban a fogyasztási és jelzáloghitel portfólió minősége romlott, a jelzáloghitelek több, mint 70 százaléka késedelmes. Jelentősen csökkent a csoportfinanszírozás állománya: a tavalyi negyedik negyedévben az anyabank 800 millió hrivnyának megfelelő összegű alárendelt kölcsöntőke tőkévé konvertálásáról döntött. Esnek a bevételek A csoportszintű bevételek tovább csökkentek, míg a bolgár operáció nagyjából stabil maradt, addig (részben a rubel és a hrivnya jelentős gyengülése miatt) az orosz és az ukrán bevételek jelentősen csökkentek, de a magyarországi bevételek is utoljára 2007-ben voltak olyan alacsonyak, mint a tavalyi negyedik negyedévben. Zsugorodnak a marzsok A bank profitabilitása tovább csökkent, a teljes bevétel marzs új mélypontra esett, ezen belül a nettó kamatmarzs csökkenése a magyar és az ukrán operációban csökkent nagyobb mértékben. Magyarországon a kamatmarzs csökkenésében a nettó kamatbevételek szintem maradása mellett a mérlegfőösszeg emelkedése is szerepet játszott, de a csökkenő kamatkörnyezet is negatívan hat a betéti kamatokra. Leírják a rossz portfóliót A késedelmes hitelek aránya 19,3 százalékra csökkent, emögött leírások és értékesítések állnak: tavaly csoportszinten 238 milliárd forintnyi nem teljesítő állományt írt le a bank, a magyar operációban 66, Oroszországban 56, Ukrajnában 27, Bulgáriában pedig 67 milliárd forint volt a leírás. A magyar és az ukrán operációban vállalati követelések, az orosz és a bolgár leánybanknál nagyrészt lakossági követelések kerültek ki a könyvekből. A leírások nélkül a késedelmes hitelek aránya 22 százalék lett volna. Magas szinten a céltartalékolás A bank a negyedik negyedévben 77 milliárd forint céltartalékot képzett meg, tavaly összesen 275 milliárd forint volt a céltartalékolás. A késedelmes hitelek fedezettsége minimális mértékben, 84,3 százalékra csökkent. Nagy veszteség Ukrajnában A korrekciós tételeket kiszűrve az OTP csak a magyar és a bolgár operációban volt nyereséges, 21 milliárd forint volt viszont a veszteség Ukrajnában, ahol a donyecki és a luhanszki céltartalékolás további 18,7 milliárd forinttal csökkentette az adózott eredményt. Nem véletlenül olcsó a bank Az OTP a befektetők által figyelt mutatószámok többsége alapján kifejezetten olcsó banknak számít Európában, ami azonban nem véletlen: egyelőre nem látszik az, hogy Magyarországon hogyan emelkednének érdemben a bevételek és hogyan javulnának a marzsok, az orosz és az ukrán kitettség pedig akár tartósan nyomás alatt tarthatja a csoportszintű profitot.
Hírek » Kárpátinfo.net
Hírek
péntek, 2015. március 6. 08:16
Az orosz vizsgálati fogságban ülő Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanő részben feladta éhségsztrájkját, hajlandó húslevest fogyasztani – közölte Mihail Fedotov, az orosz államfő mellett működő Emberi Jogi Tanács elnöke az Interfax hírügynökséggel- írja az MNO. A pilótanő ügyvédje, Mark Fejgin szerint viszont Szavcsenko szervezete annyira legyengült, hogy semmilyen táplálékot nem tud magához venni, még a húslevest sem tudta megemészteni. Mint mondta: Szavcsenko azért döntött az éhségsztrájk beszüntetése mellett, mert az állapota szerdán tovább rosszabbodott, és megértette, hogy fizikailag nem bírja tovább az éhezést. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint a fogva tartása ellen december óta éhezéssel tiltakozó katonanő elfogadta orvosai javaslatát egészségi állapotának javítására, és beleegyezett, hogy csirkehúslevest vegyen magához. Mindazonáltal nem adta fel az éhségsztrájkot – tette hozzá a szolgálat. Az orosz csirkehúslevest alapvetően a belefőzött hús és zöldségfélék nélkül tálalják, inkább a magyar erőlevesre hasonlít.Porosenko a pilótanő kiengedését kérte Petro Porosenko ukrán elnök levelet küldött Vlagyimir Putyinnak, amelyben arra kérte az orosz elnököt, hogy engedjék ki a börtönből Szavcsenkót. Porosenko a szerdán Kijevben tartózkodó Matteo Renzi olasz miniszterelnököt is arra kérte, hogy járjon közbe az orosz elnöknél Szavcsenko szabadon bocsátása érdekében. Renzit csütörtökön fogadta a Kremlben az orosz államfő. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt közölte, hogy Szavcsenko ügye nem került szóba a két politikus tárgyalásán, és a Kremlben készül a válasz Porosenko levelére. Korábban: Az Oroszországban fogva tartott ukrán pilótanőt indítja listája élén Timosenko pártja Éhségsztrájkot folytat az Oroszországban fogva tartott ukrán pilótanő Nagyija Szavcsenkó szabadságát követeli Moszkvától az EU
Hírek » Kárpátinfo.net
Hírek
péntek, 2015. március 6. 08:13
Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet emberei elkezdték eldózerolni csütörtökön az ellenőrzésük alatt lévő észak-iraki Nimrúd (az ókori Kalhu) régészeti parkjának asszír romjait - közölte csütörtök késő este az iraki idegenforgalmi és régészeti minisztérium meg nem nevezett forrásra hivatkozva. A minisztérium közleményében nem szerepel, hogy tudomásuk szerint addig mekkora kárt okoztak a szélsőségesek, csak az, hogy a rombolást csütörtök déltájban kezdték. „Az Iszlám Állam szembeszáll a világ akaratával és az emberiség érzéseivel" - olvasható a hivatal Facebook-oldalán megjelent közleményben. Nimrúd az időszámításunk előtti XIII. századból származó asszír régészeti hely a Tigris folyó bal partján, Moszultól 30 kilométerrel délre. Az IÁ januárban és februárban Moszulban tett tönkre felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat és könyvtári könyveket, mert eretnekségnek tekinti ezeket. A térséget a szervezet tavaly júniusban foglalta el. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa február végén elítélte az Iszlám Állam kultúraromboló barbár tetteit. Az Iszlám Állam az ezt megelőző napon tett fel az internetre egy videofelvételt, amely szerint emberei szétzúznak több ókori tárgyi leletet az egyik moszuli múzeumban és az ugyancsak a városban fekvő, az asszír birodalom egykori fővárosához, Ninivéhez vezető hatalmas kapuk egyikénél, a Nirgal Kapunál. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) pedig a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) fordult a tönkretett műtárgyak ügyében. Félő, hogy a dzsihadisták további történelmi értékeket is tönkretesznek azokon a területeken, amelyek az ellenőrzésük alatt állnak, például a Nimrúdhoz közeli Hatrában, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján. "Egyértelműen Hatra lesz a következő célpont, ez csak idő kérdése" - jelentette ki Abdelamir Hamdani iraki régész, a New York-i Stony Brook Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy feldúlta a Nimrúddal kapcsolatos friss hír.
Hírek » Kárpátinfo.net
Hírek
péntek, 2015. március 6. 08:12
A február 12-i minszki megállapodás óta elvileg tűzszünet van érvényben – olvasható az  euronews oldalán. Eközben Moszkvában az orosz külügyi szóvivő azt közölte, hogy az elmúlt néhány napban 300 amerikai katona érkezett ukrán területre. Alexander Lukasevics szerint az Egyesült Államok hadseregének 173-as légideszant alakulata Olaszországból érkezett Lvov megyébe, hogy ott ukrán katonákat képezzen ki. Kijev cáfolta az orosz állítást. Egyúttal bejelentette; csütörtökre virradóra visszaverték a felkelők támadását Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötőváros melletti Sirokine településnél.
Hírek » Kárpátinfo.net
Hírek
péntek, 2015. március 6. 07:51
A Magyar Nemzeti Bank a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt csütörtök esete részlegesen felfüggesztette a Hungária Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, felügyeleti biztost rendelt ki a céghez és büntető feljelentést is tett az illetékes rendőr-főkapitányságon - közölte a jegybank. A befektetési vállalkozás új ügyfélmegbízásokat nem fogadhat el, de a felügyeleti biztos az ügyfelek érdekében zárhatja a nyitott pozíciókat. A biztos csütörtökön átvette az intézmény irányítását annak igazgatóságától, és gondoskodik a megfelelő működésről. Az intézkedések hatálya alatt - a szabálytalanságok tisztázása érdekében - az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultság szünetel - írta közleményében a jegybank. Az intézkedések a felügyeleti biztos kirendelésének megszüntetéséig, de legfeljebb a jegybanki vizsgálat lezárásáig érvényesek. A Hungária Értékpapír Zrt. részesedése a kezelt vagyont tekintve csak 0,5 százalék a befektetési vállalkozások piacán, és a társaság nem kezeli hitelintézet vagyonát. A feltárt szabálytalansággal érintett állomány csupán töredéke a közelmúltban ismertté vált eseteknek a jegybanki tájékoztatás szerint. A Hungária Értékpapír Zrt. honlapján olvasható adatok szerint a jogelődjének számító befektetés közvetítő kft.-t 1993-ban alapították tulajdonosai, majd 1997-ben alakították át Biztonság Invest Zrt. néven felügyeleti engedéllyel működő független befektetési szolgáltatást nyújtó társasággá. 2008 óta viseli a Hungária Értékpapír Zrt. nevet. A cég jegyzett tőkéje 200 millió forint, Seres István elnök-vezérigazgató és Kecskés Lászlóné vezérigazgató 50-50 százalékos tulajdonos. A társaság két saját irodát üzemeltet  Budapesten és Cegléden. A társaság megalakulása óta tagja a Befektetővédelmi Alapnak. Közleményében a jegybank emlékeztet arra, hogy a tőkepiac Magyarországon hosszú távon is a pénzügyi rendszer egészének fontos alkotóeleme, amely a pénzpiacok mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kaphat a megtakarításoknál. Az e területen időnként tapasztalható egyes szabálytalanságok ellenére e piac jogkövető magatartása alapvető fontosságú és biztosítható is.
Hírek » Kárpátinfo.net

10 cikk | 1 / 1 oldal