4 videó - 1987

Felfedeznek egy új állatfajt, ami kőolajjal táplálkozik. Egy kutatócsapat követi az olajfalót. Egy lepusztult észak-csehországi bányavidéken, egy szénbányában találnak rá, amint éppen egy szállítószalagon ülve utazgat a bánya egyik feléből a másikba. Filmre veszik, s elfognak egy fiatal példányt. Amikor megtalálják, kihozzák a lápból és vizsgálni kezdik. A kis állat ekkor rosszul lesz, lassul a légzése, a kutatók ekkor jobb híján a terepjárójuk kipufogócsövéhez teszik és onnan lélegeztetik. A kutatók rájönnek, hogy az újonnan felfedezett lény szénmonoxid-alapú légzéssel él.
A kis állat minden műanyagot megeszik, különféle műanyagokkal veszi körül magát, hogy más állatok ne egyék meg őt.
A film azt állította, hogy ha elsüllyed az olajszállító tankere, vagy olaj ömlik a tengerbe a fúrótoronyból, vagy csak az olajsütő bűzös és ártalmas folyadékát nem szeretnénk a WC-be zúdítani, akkor az abszolút környezetbarát megoldás a tudósok által felfedezett új állatfaj, amelyet a szennyező civilizáció termelt ki magából – eltünteti a felesleges olajat, hisz azzal táplálkozik.
A felfedezett kis emlős neve: Pacurofagus oxitoxicus, nagyjából akkora, mint egy nutria. Olajtócsákban élnek, remekül úsznak és különlegességük, hogy növények és más állatok helyett ipari szénhidrogénekkel táplálkoznak, szén-monoxiddal lélegzenek. Újfajta légző- és emésztőrendszerrel, új enzimekkel és új energetikai folyamatokkal rendelkeznek. A levegőnél jobban szeretik a kipufogógázt, mi több, az oxigén egyenesen árt nekik (innen az oxitoxicus fajnév).
Az Olajfalók (Ropáci) egy 1987-ben készült csehszlovák áldokumentumfilm. A húszperces mű valójában egy zseniális főiskolai vizsgafilm, melynek rendezője Jan Svěrák. Az áldokumentumfilm a társadalmi közönyt és tétova tájékozatlanságot gúnyolta ki.