Lazhar tanár úr /Monsieur Lazhar/

Lazhar tanár úr /Monsieur Lazhar/

0 videó - 2011
Kanadai filmdráma, 94 perc

Egy montreali általános iskola alsós osztályának mindennapjait szeretett tanárnőjük öngyilkossága a feje tetejére állítja. A gyerekek egymás között próbálják meg feldolgozni az őket ért tragédiát, s eleinte nem fogadják el az iskolába helyettesítő tanárként jelentkező emigráns algériai pedagógus segítségét. Mr. Lazhar azonban sajátos eszközökkel lát neki az osztály kedvenc tanárnőjének elvesztése iránt érzett fájdalom közös feldolgozásának, aminél már csak oktatási módszerei tűnnek szokatlanabbnak. A tanár úr gyorsan népszerűvé válik a gyerekek között, s most már a kollégák tekintenek rá egyre inkább csodabogárként. A mindig mosolygós Lazhar múltja pedig titkokkal és tragédiákkal teli, s a zárkózott férfi életének részletei apránként kerülnek nyilvánosságra a tanáriban.

rendező:
Philippe Falardeau

Szereplők
Bachir Lazhar
Mohamed Fellag
Alice
Sophie Nélisse
Simon
Émilien Néron
Mme Vaillancourt
Danielle Proulx
Claire Lajoie
Brigitte Poupart


 
   



A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt
Ez videó.
Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide

« Előző
Létrehozás dátuma: vasárnap, 2018. december 30. Nézettség: 266

Tetszik  

Videó lista megjegyzések

Schin Ferenc Schin
vasárnap, 2018. december 30. 23:05
Köszönet a csodálatos filmért Juditnak és Vatay Norbertnek.

Hogy továbbgondoljam a film végén elhangzott allegóriát; Domenico Scarlatti alig öt perces darabjában, a f-moll szonátában benne van az egész film - ahogy a bábban a gyönyörű, színpompás szárnyú lepke...
(Csak ennek megadatott, hogy kirepüljön).

Bár Scarlatti eredetileg csembalóra komponálta a művet, a filmben zongorán hangzik fel.
Ha szabadna ajánlanom, hallgassátok meg a teljes darabot Vladimir Horowitz előadásában itt:
https://www.youtube.com/watch?v=ZIalwWHBnkY

A film különleges, megrázó szépségét igazolja, hogy alig 13 nézője akadt eddig.

Remélem, talán többen megpróbálják megnézni - azok, akiknek a fantasy-horror-thriller-action movie már kezd unalmassá válni...

Érdekes, hogy a tényleg algériai (pontosabban Kabil! - mint ahogy az "Asphalte" című filmben Madame Hamidát játszó Tassadit Mandi) születésű színész (elsősorban komikus!) beszél a legtisztább franciasággal - lévén, hogy a filmet a Quebec-i Montrealban forgatták - ő pedig Franciaországban él többnyire.
Még egy tény: 1978-ban Fellag Kanadába(!) emigrált; majd 1984-től Párizsban élt. 1985-ben visszatért Algériába.
Szóval, ha valakit érdekel, írjon nekem, és elmesélem a színész. élettörténetét.

Néhány félreértés a fordításban: a tornatanár gyerekének hátán azért voltak másodfokú égési sebek, mert a tábor felügyelő tanárának NEM SZABADOTT(!) NEM ÁLLT JOGÁBAN(!) bekenni őt - mivel az molesztálás gyanújába keverhette volna.
Ugyanitt van a másik eltérés a eredeti szövegtől: a tornatanár NEM LOVAGOLNI tanítja a diákokat, hanem a tornateremben lévő szeren, a lovon gyakoroltatja mondjuk - ha nem is a "Magyar vándor"-t - de egy sima ugrást.
Nagy Zsuzsanna
hétfő, 2018. december 31. 02:45
En is halas vagyok az ilyen filmek feltolteseert. Ez a film talan abban is segit, hogy jobban ertsuk a gyerekeket meg abban is, hogy emberkent tekintsunk azokra, akik idegen kulturabol erkeznek hozzank. Hiszen, ha a propaganda maskepp is akarja belenk "verni", ok ugyanolyan emberek mint mi vagyunk. Fajdalmaikkal, oromeikkel, megalaztatasaikkal es szemelyes gyozelmeikkel egyutt.
Schin Ferenc Schin
hétfő, 2018. december 31. 16:27
Nagy Zsuzsanna megjegyzése a különböző kultúrák találkozásáról rögtön eszembe juttatta "A látogató" (The Visitor) című filmet. Richard Jenkins, aki a magányos professzort játssza (nagyszerűen), később a "Liberal Arts" (Így jártam én) című filmben ugyancsak hasonló szerepben tűnik fel...

Jómagam magasról lesajnálom a bárhonnan jövő előítéletet - akármilyen nemzetről legyen szó!

Számomra Csehország Zelenka, Smetana és Dvořák - vagy éppen Karel Čapek, Bohumil Hrabal, Milan Kundera (és még sorolhatnám...) illetve a két zseniális páros: Hrabal és Menzel, illetve Zdeněk Svěrák és fia, Jan Svěrák.

Grúziáról sem ჯუღაშვილი jut eszembe, hanem Abuladze, Dzsanelidze, a "Monanieba" című film és a gyönyörű kartúli anbani - ami csupán 33 betűből áll ma (Régebben 36 volt). Persze említhetném a népzenéjüket is:

გაფრინდი შავო მერცხალო

გაფრინდი შავო მერცხალო
გაჰყევ ალაზნის პირსაო,
ამბავი ჩამომიტანე
ომში წასული ძმისაო.

ალაზნის პირას მოსულა
წითელი სატაცურიო,
მიველ და კრეფა დავუწყე
მეგონა უკაცურიო.

a "Szállj el, fekete fecske" című dalt (ITT lehet meghallgatni:
https://www.youtube.com/watch?v=RBahtSW34ak&list=RDRBahtSW34ak&start_radio=1
természetesen a leghíresebb népdalénekes, Hamlet Gonasvíli előadásában!

vagy akár a nagyon híres műdalt, a "Szuliko"-t; melynek szövegét - a verset 1895-ben írta აკაკი წერეთელი (Akaki Tsereteli) - és nálunk pont azért vált (sajnos) ismertté, mert ez volt Dzsugasvili kedvenc dala...

სულიკო

საყვარლის საფლავს ვეძებდი,
ვერ ვნახე!.. დაკარგულიყო!..
გულამოსკვნილი ვტიროდი
„სადა ხარ, ჩემო სულიკო?!“

ეკალში ვარდი შევნიშნე,
ობლად რომ ამოსულიყო,
გულის ფანცქალით ვკითხავდი
„შენ ხომ არა ხარ სულიკო?!“

შეიფრთქიალა მგოსანმა,
ყვავილს ნისკარტი შეახო,
ჩაიკვნეს-ჩაიჭიკჭიკა,
თითქოს სთქვა"დიახ, დიახო!“

საყვარლის საფლავს ვეძებდი,
ვერ ვნახე!.. დაკარგულიყო!..
გულამოსკვნილი ვტიროდი
„სადა ხარ, ჩემო სულიკო?!“

A dalt a híres Basiani együttes előadásában ITT hallgathatjátok meg: https://www.youtube.com/watch?v=FPjf8E6tk78

(A versnek csak azt a részletét írtam le, ami elhangzik a koncerten.)

Egyébként az EREDETI VERS ELSŐ VERSSZAKÁBAN VCSIODI "ვჩიოდი" ÁLL VTIRODI "ვტიროდი" HELYETT!
(A harmadik sor utolsó szava).
Íme, az eredeti szöveg:
საყვარლის საფლავს ვეძებდი,
ვერ ვნახე!.. დაკარგულიყო!..
გულამოსკვნილი ვჩიოდი
„სადა ხარ, ჩემო სულიკო?!“


Egyedül az დები იშხნელები "Iskhneli nővérek": Tamar Iskhneli, Zinaida Iskhneli, Nina Iskhneli, Maria Iskhneli (A "h" keményen ejtendő, mint Tirolban a "ch"!) éneklik az eredeti szöveget - ám azon a felvételen a gitár... hogy is mondjam... kicsit lehangoltnak tűnik...
Mármint ezen: https://www.youtube.com/watch?v=GPBOQ_-8xic
(Mivel a felvétel 1944-ben készült, nem is csoda!)

Mielőtt még kitérnék az összes kedvencemre, szeretném összefoglalni: minden népnek megvan a maga kultúrája - se sajnos nem mindegyik ember kulturált. Ezeket igyekszem nagy ívben elkerülni, és csak olyanokkal érintkezni, akik számomra tudnak mondani valamit.

Mondanom sem kell, hogy ez vica-versa alapon működik csak! Ezért igyekszem magam is némi kultúrát tárolni agysejtjeimben - egy esetleges barter létrejöttére számítva...
Máthé Mihályné
hétfő, 2018. december 31. 18:22
Beállítottam a magyar szinkronra, de nem működik. Az égetett felírat sem jelent meg. Köszönöm a segítséget.
Ujváriné Judit
hétfő, 2018. december 31. 19:30
Ez a film mindkettő csatolt feliratos, nem lehet szinkronra beállítani. Az égetett feliratos filmen meg kell jelennie a feliratnak, hiszen az rá van égetve. Ha a film látszik, az égetett feliratnak is látszania kell.
Csatolt feliratos filmeknél van gond nálad. Már ugyan leírtam privát üzenetbe is, hogy próbáld meg Chromban megnézni, ha ott látod, akkor a Firefox egy régebbi változat, frissíteni kéne, valamint a Flashplayert is frissiteni kéne.
Ha reklámblokkolót használsz, akkor azt a magyarvagyok oldalon ki kell kapcsolni.
Azonkívűl nem mindegy, hogy min nézed a filmeket. Ha mobilon nézed esetleg, ott nem tud megjelenni a felirat, mert külön linken van, és a mobilon nincs lehetőség a feliratfájlt hozzá csatolni. Ugyanez van, ha olyan tv-n keresztül nézed ahol csak egy fájlt tudsz megnyitni, mert akkor szintén nem tudod a feliratfájlt hozzácsatolni.
De szerintem ha nincs Chrom böngésződ, és esetleg Opera van, azon keresztül is működik.
Lovász Mariann
vasárnap, 2019. január 6. 00:58
órák óta próbálom megnézni, de iszonyú lassan töltődik be. állandóan elakad. más filmeknél nem tapasztaltam ilyet :(
Ujváriné Judit
vasárnap, 2019. január 6. 10:09
Mariann, nézd meg az internetsebességed, mert nálam most pillanatok alatt elindult mindkét film.