4 videó

etnikum: magyar
település: Tiszacsege
vármegye: Hajdú
tájegység: Hajdúság
nagytáj: Alföld
gyűjtő: Szabó Viola, Dévai János, Rőmer Ottó, Joób Árpád
felvétel időpontja: 1981
szöveg: Bujdosik az árva madár,
Egyik ágról másikra száll.
Hát az ilyen árva, mint én,
Hogyne bujdokolna szegény.

Elszaladt az aranygulya,
Nem szól mán a csengő rajta.
Csak egy maradt a karámba,
Az is beteg, fáj a lába.

Én is vagyok olyan gulyás,
Nem járok a gáton, mint más.
Sorba legel az én gulyám,
Gyönyörű drága violám.

Kinek szántom a földemet,
Onnat várom ebédemet.
Az ebédem csak szerelem,
Gyere babám, fogyaszd velem!

"Debrecennek vannak szökőkútjai, vannak virágos parkjai, erdei, de természetes vize nincs. A puszta Hortobágy-patakja innen jó harminc kilóméterre csordogál. A várost tisztelő pásztori bőkezűség rendelte ide. Debrecen pedig gazdája lett az őt körülölelő vidéknek, a Hortobágynak, a Sárrétnek, a Nyírség homokos-erdős lankáinak.

Köszönet illeti azokat a gyűjtőket, akik rátaláltak a kincsekre, énekesekre, dalokra: Dr. Papp Jánost, Dr. Bencze Lászlónét, Czövek Lajost.

Legnagyobb szeretettel azonban azokra az emberekre emlékezhetünk, akik őrízték, továbbadták ezt a kincset. Így szólalhatnak mások ajkán ma is ezek a dalok.

Kodály Zoltán a magyar népdalt a lélek tükrének nevezte. Aki meg akarja ismerni ezt a vidéket, az itt élt emberek életmódját, foglalatosságait, szokásait, hallgassa meg ezeket a dalokat! "

Joób Árpád