„Neked két hazát adott Istened,
Nekünk egy volt, az is elveszett.”
Ezt arra szántam, ha majd elmenet,
Megálltok és visszanéztek a Királyhágó felett.
Aki elmegy, kicsit meghal,
Mert lelke egy darabja itt marad,
Valahol a Hargita alatt,
Hol csak fenyő és kőszikla akad.
Úgy érzed , üresen mész tova,
Pedig kísér egész életed.
Viszed gyermekkorodat,
S emlékét, aki a kezedet fogta.
Itt, nyomor volt és kincs helyett,
Ma sincs más , csak szeretet.
Rád mosolyog az idegen,
A lelkét is megosztja veled.
Lassan elindultok lefelé,
Vár egy otthon oda kint.
Szemedbe mégis könny szökik
És megöleled gyermeked.
Még intenek a kék hegyek,
Szembe jönnek fellegek.
Vígasztalon kisüt a Nap.
Gyertek máskor is Gyermekem…
.
(„”az idézet ,a Gólyából van,) NEM 2013-12-12
Barackmag.Különben ,minden magot és csontot is felhasználok.Elvem,hogy nem az anyag számít! Én szemétbe szánt anyagból dolgozom.A MUNKA értékét akarom visszahozni! Ne azt kérdezd ,miből van(arany,eleféntcsont,drágakő),hanem azt nézd,mit ábrázol!Egyedi munkák,soha nem ismétlem meg és nem adom el!
Szeretném megkérdezni, hogy milyen meggondolásból kerültek egymás mellé ez a két ember? Volt személyes kapcsolatuk? Valami szöveg is van, de az nem olvasható. Tisztelettel Jeney Zsolt
Kedves Elek ! Végigcsodáltam közzétett munkáidat, amelyek így, együtt mutatják meg igazán, hogy ki vagy. Nagyon remélem, hogy rajtam kívül, még sokan megfogják nézni, az összeset. Sok erőt,jókedvet kívánok, a további alkotáshoz !
Fotó megjegyzések
Ti is naponta szenvedtek
És mégsem figyeltek:
Egymásra.
Csak rohantok,száguldtok,
Kezet sem nyújtotok:
Egymásnak.
Hová jutottatok?
Megteremtettétek a poklot:
Egymásnak.
Ha továbbra is így tesztek,
Nem lesz időtök:
Egymásra.
Kínok közt,egyedül,
Távoztok bolygónkról:
Egy , másra!
„Neked két hazát adott Istened,
Nekünk egy volt, az is elveszett.”
Ezt arra szántam, ha majd elmenet,
Megálltok és visszanéztek a Királyhágó felett.
Aki elmegy, kicsit meghal,
Mert lelke egy darabja itt marad,
Valahol a Hargita alatt,
Hol csak fenyő és kőszikla akad.
Úgy érzed , üresen mész tova,
Pedig kísér egész életed.
Viszed gyermekkorodat,
S emlékét, aki a kezedet fogta.
Itt, nyomor volt és kincs helyett,
Ma sincs más , csak szeretet.
Rád mosolyog az idegen,
A lelkét is megosztja veled.
Lassan elindultok lefelé,
Vár egy otthon oda kint.
Szemedbe mégis könny szökik
És megöleled gyermeked.
Még intenek a kék hegyek,
Szembe jönnek fellegek.
Vígasztalon kisüt a Nap.
Gyertek máskor is Gyermekem…
.
(„”az idézet ,a Gólyából van,) NEM 2013-12-12
Miből van kifaragva?
Mindig szívesen fedezek fel olyan embereket, akik az átlagostól "egy kicsit" eltérnek, többek.
Üdvözlettel: vitéz Farkas Tibor
hozzád,kép nézegetésre. Köszönöm szépen.