Karesz blogjában személyes véleményt olvashat elsősorban Nagyváradról és a világról. Olvashat híreket ,nézhet videókat és fotókat. Ha nem ért egyet a blog írójával,írja meg 'Tiszteletbe tartom mások véleményét,de ugyanezt elvárom másoktól is.További szép napot kívánok '

 
Németi Károly Karesz

Blogjai


 

Juhász Gyula reménytelen szerelme Nagyváradon

Juhász Gyula szinte első látásra szerelmes volt egy nagyváradi szinésznőbe,aki nem viszonozta a költő és tanár szerelmét.Sárvári Annával csak néhányszor talkálkozott Juhász Gyula,de tisztes távolból figyelte.Mit tudhatunk Sárvári Annáról ?

Sárvári (családnevén: Schall) Anna Dunaföldváron született, s amikor Juhász Gyula 1908 őszén megpillantotta, 21 éves volt. Nagytermetű, erősalkatú, molett nőként írják le többen a kortársak közül.

A költő már mintegy féléve élt Váradon, amikor Anna szőkesége megdobogtatta a szívét. Juhász Gyula 1908. február 13-án érkezett Nagyváradra, hogy elfoglalja tanári katedráját a premontreiek gimnáziumában. Versei, cikkei ettől a naptól sorra jelennek meg a helyi lapok hasábjain.
A pezsgő, vidám élet, amely a szerzetesi lelkű, tétova költőt bohémek tanyájára, a csókok áruházaiba sodorta. De kielégíthette-e mindez egy álmokban élő, eszményt kutató fiatal költő szívét? Juhász Gyula még mindig a mesebeli tündért, az álmok Asszonyát keresi ...

Virrasztás az ablak alatt

A színház már rabul ejtette költő szívét: rendszeresen ír színikritikákat, s 1908. november végétől emlegeti, dicsérgeti bennük Annát is. Az egyértelműen első Anna-vers, a Vigasztalásul 1909. május 30-án jelent meg. Nem Anna vezeti el tehát a színházhoz, hanem Thália szentélye adja neki a Múzsát.
Juhász Gyula a nézőtér egyik eldugott helyéről figyelte a próbákat, de sohasem merészkedett addig, hogy személyesen is beszéljen a színésznővel ... a színházi előadás végeztével eltűnt ... ott találták Anna ablaka előtt, a hajnali órákig ott virrasztott, leste Annát, mialatt a színésznő színházi társaságával jókedvűen szórakozott.

Milyen tragikus lett Sárvári Anna élete?

Betegsége, sorsuk kilátástalansága Sárvári Annát is öngyilkosságba sodorta: 1938. július 25-én, első férjéhez hasonlóan, ő is megmérgezte magát.
A 8 Órai Újság riportja szerint: „Az ágy mellett, a földön Juhász Gyula verseskötete feküdt. Ahogy a könyv leesett a földre, éppen az első oldalon nyílott ki: Annának örök szerelemmel, Juhász Gyula - olvasható rajta a költő dedikációja. A szerencsétlen színésznő utolsó pillanataiban is az Anna-verseket olvasta.”
A Rókus-kórházba vitték, ahol rövid időre még magához tért. Később állapota súlyosbodott, s július 29-én, pénteken este meghalt.

Juhász Gyula halála után Anna így nyilatkozott:
„... csak később, soká hallottam, hogy verseket ír hozzám. Boldog voltam, örültem, és az ismerősök lépten-nyomon gratuláltak a versekhez. És csak akkor döbbentem rá nagyon, hogy nekem ezekhez az Anna-versekhez semmi, de semmi közöm. Ezek a csodálatos versek csak a szőke hajamnak, kék szememnek és Juhász Gyula elképzelt ideáljának szóltak, de nem nekem és nem hozzám.”

Forrás :sk-szeged.hu

Juhász Gyula Anna verseiről olvashatjuk :

Az Anna-versek legnépszerűbb darabja a Milyen volt 1912-ben jelent meg A Hétben, eredetileg Örökség címmel, könyv alakban az 1914-es kiadású Új versek című kötetben látott napvilágot. Az emlékké távolodott, minden erotikától mentessé vált szerelem panteisztikus természetvízióvá, szinte kozmikus jelenséggé alakul. Juhász rendkívül hatásosan alkalmazza a verszene lehetőségeit. A versszakokat kezdő háromsoros anafora a harmadik szakaszban némileg módosul, s ez előkészíti a szakasz lezárását, ugyanakkor érzékletes alliterációsort alkot. Minden versszak egy-egy érzéki benyomás feloldása. Az első kettő színérzékelést, a harmadik viszont tapintást és hangérzékelést nyújt. Már az első szakasz hangsúlyozza ezt az érzéki jelleget a ’szőke’ szó háromszoros ismétlésével és a szinonimaszerű ’sárguló’ szóval.

Az Anna örök 1926 az utolsó Anna-versek közé tartozik. Nosztalgikus visszaidézése is az élménynek, de jóval több is annál: hitet tesz az elmúlt szerelem mellett, hiszen az beépült a lírai én személyiségébe. E számvetés közben egyre erőteljesebb lesz az imádságos hang, melyet a gondolatmenetet lezáró ’Amen’ tesz véglegessé.

Forrás : enciklopedia.fazekas.hu

Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2013. szeptember 1. Szerkesztette: Németi Károly
Nézettség: 1,269


   


Tetszik