Nincsen sok információ Florian Cormoșról,aki tagadja a vádakat.Két cikket olvashatunk az Erdélyi Online-n.
Florian Cormoș egykori munkatábor-parancsnokot emberiség elleni bűncselekmények elkövetésével gyanúsítja a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER).
Alexandru Vișinescu és Ion Ficior után újabb egykori romániai börtön-, illetve lágerparancsnok kerülhet a figyelem középpontjába, méghozzá a jelenleg 87 éves, váradi illetőségű Florian Cormoș, aki 1952 végétől 1953 tavaszáig volt az egyik dobrudzsai munkatábor, a cernavodai Columbia nevű telep parancsnoka. Az IICCMER a legfelsőbb semmítőszék mellett működő ügyészséghez továbbítja Cormoș ügyét emberiség elleni bűncselekmények elkövetésének vádjával. Cormoș mindössze négy hónapig vezette a munkatábort, de ezalatt az idő alatt az IICCMER által előbányászott bizonyítékok szerint 115 fogvatartott halt meg az ott alkalmazott durva bánásmód miatt. Az IICCMER információi szerint Cormoș tevékenysége még az akkori kommunista rendszer mércéje szerint is túl kegyetlen volt, ezért 1954-ben elítélték. Három és fél évet töltött börtönben, ezt követően azonban rehabilitálták, és ismét vezető beosztásba helyezték a kolozsvári fegyházba. Andrei Muraru, az IICCMER ügyvezető igazgatója a BBC tudósítójának nyilatkozva elmondta, hogy megvannak a bizonyítékaik, megvannak az áldozatok vallomásai, de azt is tudják, hogy Cormoș tagadja az összes vádat. Muraru szerint egyedi eset a Cormoșé, éppen azért, mert már a kommunista rendszerben is vizsgálták bűncselekményeit, és már a kommunista hatóságok kimutatták azt, hogy a 115 áldozatból huszonötöt ő maga ölt meg. Mindenesetre még mindig nem tisztázott, hogy valódi, illetve koncepciós perről volt-e szó az ő esetében, mert több mint száz áldozat után mindössze három és fél évet töltött börtönben, illetve az IICCMER még nem találta meg a bűnvádi iratokat.
Forrás : erdon.ru
A jelenleg Váradon élő Florian Cormoşt 25 éves korában nevezték ki a cernavodai Columbia nevű munkatáborba. Az IICCMER adatai szerint ottani parancsnokságának négy hónapja alatt több, mint száz ember lelte halálát a kegyetlen bánásmód miatt. Az idős férfi tagadja a vádakat.
– Igaz, hogy ön a Cernavodához tartozó Columbia táborban volt a parancsnok 1952 végétől 1953 tavaszáig?
– Négy hónapig voltam, de nem is volt időm megismerni a munkatelepeket. A csatornánál nyolc egység volt. Én pont abba a kolóniába kerültem, ahova az összes beteg fogoly jött három évi munka, csatorna után. Éjszaka, mikor hozták őket a telepre, a vonaton is meghalt egy. Táplálkozási zavarai voltak. Hús sem volt már rajta, és ideadták nekem, hogy dolgozzak vele.
– Ön az egész tábornak volt a parancsnoka?
– Összesen nyolc telep volt. Én Columbián voltam parancsnok, ott közel 2500–3000 fogoly volt, de mind nagyon legyengült. Elhívták az összes telep parancsnokait a Fegyházak Főigazgatóságához, ahol a belügyminiszter, Pavel Ştefan ezt mondta: „Elégedetlen vagyok a munkájukkal, mert nem haladnak a csatorna munkálatai. Elrendelem, hogy mától minden fogoly esetében három élelmiszer-fejadagot kell alkalmazni.” Elvették az egyik csoporttól és napi 3200 kalóriából csináltak négyezret, elvettek a másik csoporttól is, és csináltak 3200 kalóriát, és voltak, akik 2500 kalóriával maradtak, és ezek közül többen meghaltak. De én nem ültettem gyakorlatba ezt a rendeletet, a miniszternek azt mondtam, azért, mert három konyhát kellene csináljak, hogy teljesítsem ezeket a normákat. Az élelmiszer-fejadagokkal is hülyeségek voltak, mert ahelyett, hogy paszulyt vagy borsót tettek volna az ételbe, száraz hagymát tettek bele, ami nagyon drága volt és annak nincs kalóriaértéke.
Telje cikk : erdon.ro
