A mai város Stájerlak és Anina egyesítésből jött létre. Stájerlak neve onnan ered, hogy a falu lakói Stájerországból települtek ide. Anina neve románul égerfával benőtt helyet jelent.
1847-ben az Oravica–Jaszenova–Báziás vonalon vonalon megindult a lóvasúti közlekedés, 1854-ben pedig ugyanitt fölavatták a Bánát első vasútvonalát. A vasút a dunai gőzhajózáshoz kapcsolódva bekötötte a bánáti bányavidéket a nemzetközi vérkeringésbe.
1790-ben fedezték föl a gazdag kőszénkészleteket, amelyek kitermelése nemsokára megkezdődött. A színesfémbányák mellett egyre nagyobb jelentőséget kaptak szénbányái.
A 18.század folyamán olténiai románokat (bufánokat) és cigányokat telepítettek be. A Forvizben (a Fuhrwesen 'fuvarozás' szóból) lakó bufánok szénégetéssel, favágással és fuvarozással foglalkoztak, az Ogás negyedbeli cigányok aranyat mostak.
A 18. szazad vegen a Bánság bányászatának központja és legdinamikusabban fejlődő, városias települése volt – bár csak 1834-ben vált bányavárossá. Ma sajnos csak a romok lathatoak
Oravicabánya és Stájerlakanina közt ma is használatban van a Bánát legrégebbi vasútvonala, amelynek építését 1844-ben kezdték meg és 1856. november 1-én avatták fel.
Oravicabánya 1782-ben alakult, ma 14000 lakosú bányaváros. A XIX. század elején olyan gyorsan fejlődött, hogy 1818-ban már hetilap jelent meg itt, és saját színháza volt.
Története a helyi bányászat történetével azonos. A fémmű 1769-ben alakult, 1771-ben két kohó és 4 vasmű működött, 1871-73 között megépült a vasútvonal. Az első mozdonyt 1872-ben készítették el.
Fotó megjegyzések