Fotó megjegyzések

A vasút útvonala igen kanyargós, a legkisebb kanyarok sugara 114 m, ami különleges gőzmozdonyok tervezését is követelte, mivel az akkori normális nyomtávú mozdonyok csak 150 m-nél nagyobb sugarú kanyarokra voltak tervezve.

Látványos viadukt a Racoviţa, amelynek 11 nyílása van, hossza 115 m, magassága 26,5 m.

Érdekesség, hogy Karl Maniel arcképe ott volt az Oravicai vasúti műhelyek irodájában egészen 1948-ig, amikor is eltávolították, mivel azt hitték, hogy Ferenc Jószef arcképe!

Zsitin völgye feletti hídnak az építése volt a legnehezebb, figyelembe véve, hogy abban az időben még nem használtak darukat.

A legnagyobb viadukt a Zsitin völgye feletti, hét nyílással (középső nyílása 31 m), hossza 130,8 m és 37,18 m magas acéloszlopokon áll.

A fontosabb alagutaknak nevük is volt:
1. Lisava, 91m.
2. Maniel, 298 m.
3. Dollhoff, 112 m.
4. Seiler, 230 m.
5. Izvor (v. Polom), 290 m.
6. Garliste (v. Karasova), 660 m.

Ezek voltak az első vasúti alagutak a mai Románia területén és a nemzetközi tudósításokban is szerepeltek.

A vasutvonalon 10 viadukt (völgyhíd) talalhato, amelyek hossza összesen 843 m.

14 alagút, amelyek hossza összesen 2.084 m

A vasútvonal hossza kb. 34 km

A vasutepitesi munkálatok csak nagyon lassan haladtak, sok baleset történt, beomlottak a vágatok.

Az 1848-1849-es események nem befolyásolták közvetlenül avasuut építkezéset, mivel ezeken a területeken nem folytak harcok, de a Császári Udvar csak kisebb mértékben foglalkozott az építkezéssel.

A munkálatok 1847 tavaszán kezdődtek, egyszerre az útvonal több pontján. Az első nagyobb gondot az azon a nyáron kitört tífuszjárvány okozta.

Másik híres építésvezető Johann Ludwig Dollhoff-Dier volt, aki öngyilkosságot követett el (egy viaduktról a mélybe vetette magát), mert az egyik alagút két végéről fúrt járata nem találkozott szintben (kb. 3 méteres függőleges eltérés volt közöttük).

1847-ben, Gustav von Graenzenstein kezdeményezésére az Oravica-Bazias vasútvonalat az Oravica-Lisava szakaszon továbbépítették, mint normál nyomtávú vasutat és Lisava-Garliste között építettek egy ideiglenes, keskeny nyomtávú lóvasutat. A teljes vasútvonal hossza - Oravica-Anina között - 34 km lett, a szintkülönbség 339 méteres. A munkálatokat Karl Bach mérnök és, később, Karl Maniel (1813-1888) mérnök-építész vezették.

Constantin Brâncuşi- nemzetközi hírű román szobrász muve
,,A végtelen oszlop'' (az alkotas teves modon ismert neven)

Ereteti neve ,,Coloana recunoştinţei fără sfârşit''( A vegtelen hála oszlopa) 29,35 meteres es 29.173 kilogramos stilizalt oszlop Zsilvásárhelyen, azoknak a román polgári személyeknek állít emléket, akik 1916-ban szembeszálltak a német megszállással.

szep nagyon ez az album, vaganyak a fotok :)

Kedves Emi! Megint csodás helyeken jártál, klasszak a fotók. Mindig vágytam egy Dunai hajó útra

Kedves Gabriella! A tajak csodalatosak, es a vagya valoravalhat, rengeteg hajokirandulas letezik a dunan, kb a kovetkezo honapban indulnak, alltalaban Passau-bol. Ha nem toltottem volna 2 evet hajon, nem ajanlanam, viszont olyan tajakat, hejeket fedezhet fel az ember, amit maskepp nem lathat.

Te vagy itt a hableány?..?az uszonyok merre vannak?