(1901, Budapest - 1966, Budapest)
Festőművész. A Ganz gyárban a lakatos mesterséget sajátította el, majd ugyanott műszaki rajzolóként dolgozott. Szabadidejében az Iparművészeti Iskola munkások részére fenntartott esti rajztanfolyamát látogatta.
1923-tól Párizsban élt. 1926-ban a párizsi Zodiaque Galéria megrendezte első önálló kiállítását. Ötévi franciaországi tanulmányútját nagybányai és szentendrei tartózkodás követte. 1934-ben feleségével együtt Rákoshegyen telepedett le, és itt élt 32 éven át - haláláig. Itt alkotta meg jelentős esztétikai értékű festői életművét.
Műveit halála után, 1967-ben a Fényes Adolf teremben rendezett kiállításon láthatta először a főváros közönsége. Ez a kiállítás jelentette Czimra Gyula "felfedezését".
1973 tavaszán a Magyar Nemzeti Galéria dísztermében rendezték meg Czimra Gyula műveinek kiállítását, és ez alkalommal mutatták be a művész népművészeti gyűjteményének egy részét is. A kiállítás sikere hatására a Nemzeti Galéria vezetősége a művész özvegyétől megvásárolta a művész életművének szinte minden jelentős darabját. Több darabot őriz a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum, a Rákospalotai Múzeum és a Kiscelli Múzeum.
