Magyar hírességek - Nobel-díjasok

   

Avram Herskó
(eredetileg Herskó Ferenc; angol átírásban Avram Hershko; Karcag, 1937. december 31.) magyar származású, Nobel-díjas izraeli biokémikus.A nagy presztízsű díjat az ubiquitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért vehette át.A tudóst Herskó Ferenc néven anyakönyvezték 1937-ben. Karcag városából Izraelbe települt át 1950-ben, az orvosi diplomáját 1965-ben szerezte.
Bárány Róbert
(Bécs, 1876. április 22. – Uppsala, 1936. április 8.) magyar származású Nobel-díjas osztrák orvos, egyetemi tanár.Várpalotai zsidó családból származott. Édesapja, Bárány Ignác még fia születése előtt vándorolt ki Bécsbe. Bárány Róbert már Bécsben született, s bár a sors sok helyre sodorta, a magyar tudományos élettel soha nem volt intézményes kapcsolatban.
Békésy György
(Georg von Békésy) (Budapest, 1899. június 3. – Honolulu, Hawaii, 1972. június 13.) magyar származású Nobel-díjas biofizikus.1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért”.Békésy György 1899. június 3-án született Budapesten. Édesapja dr.
Elie Wiesel
(született Eliezer Wiesel; magyarul: Wiesel Lázár (Románia, Máramarossziget, 1928. szeptember 30. – ) máramarosszigeti származású amerikai zsidó író, politikai aktivista és egyetemi tanár. Holokauszt-túlélő. 57 könyvet írt. Leghíresebb műve Az éjszaka, amely a holokauszt során szerzett tapasztalatairól szól.
Gábor Dénes
(Budapest, 1900. június 5 - London, 1979 február 9) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója.   Gábor Dénes (Dennis Gabor) Budapesten született 1900. június 5.-en. Édesapja, Günszberg Bernát, a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságnál dolgozott mint főkönyvelő, kesobb cégvezetői, majd igazgatói rangban került, 1928-ig.
Harsányi János
(Budapest, 1920. május 29. – Berkeley, 2000. augusztus 9.) magyar származású amerikai közgazdász, a korlátozott információjú játékelmélet kutatója.Egy zuglói gyógyszerész gyermekeként született 1920-ban. 1938-ban érettségizett a Fasori Evangélikus Gimnáziumban. 1942-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett Budapesten.
Hevesy György
(született Bischitz György, Budapest, 1885. augusztus 1. – Freiburg im Breisgau, 1966. július 5.) magyar vegyész, kifejlesztett egy radioaktív jelző módszert, amellyel kémiai folyamatokat lehet tanulmányozni: például állatok metabolizmusát.Magyar zsidó származású, kikeresztelkedett családban született.
Kertész Imre
(Budapest, 1929. november 9. – ) magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki (2002).A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.Első regénye, a Sorstalanság, amit 13 évig írt, többévi várakozás és visszautasítások után jelenhetett csak meg 1975-ben.
Lénárd Fülöp
Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.): Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.A bécsi, majd a budapesti egyetemen fizikát és kémiát, Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886-ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen.
Oláh György
Oláh György vagy George Andrew Olah (Budapest, 1927. május 22. – ) magyar származású amerikai kémikus, 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója.     Oláh György 1927. május 22-én született Budapesten.

14 cikk | 1 / 2 oldal