(1884, Szeged - 1963, Budapest)
Szobrász. Budapesten és Berlinben jogi tanulmányokat végzett, majd 1907-ben Telcs Ede tanítványa lett. Első jelentős munkája Juhász Gyula mellszobra (1909). 1909-tõl 1922-ig megszakításokkal Brüsszelben élt. 1922-tõl szerepelt gyűjteményes kiállításokon. 1925-40 között számos pályázaton vett részt. 1935-ben készített Huszáremlékműve (Budapest, Bástyasétány) a klasszicizáló emlékműszobrászat egyik legsikerültebb alkotása.
1945 után több állami megbízást kapott közterületen álló szobrokra (Üvegfúvó Sajószentpéteren; Fényes Adolf-portré Kecskeméten; Tisza Antal-portré Szolnokon stb.). 1960-ban a Nemzeti Szalonban teljes munkásságát bemutató retrospektív kiállítása volt. 1963-ban a szegedi Móra Ferenc Múzeum rendezett emlékkiállítást műveiből. Munkásságából kiemelkednek kiváló mesterségbeli felkészültségről tanúskodó, karakteres portréi (Szabó Dezső, Kodály Zoltán, Füst Milán stb.).
