(Pest, 1844. szeptember 17. – Budapest, 1893. március 16.) mérnök, feltaláló.
Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte meg, majd a műegyetemen tanult. A családja elszegényesedése miatt tanulmányait nem tudta befejezni, ezért 1866-ban Londonba ment, majd Bécsben vállalt állást. 1873-tól Amerikai Egyesült Államokban próbált szerencsét, visszatért Európába, ahol távíróközpont tervei foglalkoztatták. Itt vette hírét a telefon feltalálásának. Visszautazott New Yorkba ahol meggyőzte Thomas Alva Edisont, hogy egy központ segítségével tetszőleges számú ember, egyidejűleg használhatja a telefont. Edison munkatársa, majd 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Itt lett munkatársa Fodor István. Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban. 1879-ben hazatért, és öccsével, Puskás Ferenccel 1881-ben megkezdte a monarchia területén a telefonközpontok felépítését. Öccse halála után (1884) átvette a pesti telefonhálózat vezetését. 1886-ban Baross Gábor miniszter államosította a telefonhálózatot és azt Puskásnak adta bérbe. 1890-ben szabadalmazott irányított robbantási módszere a mai milliszekundos robbantási eljárás előfutára. Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít. Fiatalon hunyt el, szívrohamban.
Nagyapja székely földbirtokos volt, afféle mulatós kedvű, akinek a keze alatt a családi vagyon romlásnak indult. A megmaradt birtokért kapott pénz apja kezén úszott el. A fiatal Tivadar katonás fegyelemben nevelkedett, majd a bécsi Theresianumba került, de nem bírta a kötöttséget sem otthon sem Bécsben. Tanulmányai idején meghalt édesapja, s a tőle örökölt kevés pénzen Angliába utazott, hogy ott folytassa tovább tanulmányait. Daliás szép ifjú volt már ekkoriban, kitűnő vívó és lovas. Hamar és nagy akaraterővel megtanult angolul, s hogy magát a tanulásra késztesse, leborotváltatta a haját – ezzel késztette magát az otthonmaradásra – a tanulás érdekében. A tanulmányai mellett egy angol lordnál vállalt nevelői állást, ebből tartotta fenn magát. Idővel vissza Erdélybe vetette a jó sorsra, ahol az angol vasúti társaság helyi képviseletének lett a tisztviselője, majd később főmérnöke. Vállalkozó kedve nem hagyta nyugodni, 1873-ban a bécsi Világkiállításon menetjegyirodát nyitott. Az ötlet kitűnőnek bizonyult, az üzlet jól ment később is. Ám egy nap megelégelte az egy helyben ülést, s kalandvágya az akkor oly titokzatos Amerikába vezérelte. Coloradóban földet vásárolt és kis ideig arany után kutatott. Lenyűgözte az új világ ezernyi lehetőségeivel, és újabbnál újabb találmányaival. Párizsban Thomas Alva Edison találmányainak terjesztésével foglalkozott, de arra nincs adat, hogy - mint később felmerült - Edison mérnöke lett volna a New York melletti Menlo Park-ban. Vezetésével épült a párizsi és budapesti telefonközpont. Az öreg Edison 1911-ben Budapestre látogatva azt állította, Puskás volt az első, aki - harminc évvel korábban - felvetette a telefonközpont gondolatát. Erre azonban semmi egykorú forrás nem utal; sem Puskás nem állította magáról, sem a lelkes 1893-as nekrológok, hogy ő a telefonközpont feltalálója lenne. Erre a technikatörténészek szerint azért sem volt szükség, mert annak elve megegyezik a távíróközpontéval, azt pedig F. M. A. Dumont francia mérnök 1850-ben szabadalmaztatta.
Edison talán a Telefon Hírmondóra emlékezett, mely valóban egy telefonokból álló, központi egység köré szervezett találmány, csakhogy jóval nagyobb jelentőségű mint a telefonközpont: ez volt az eddig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató médium a világon, a rádió és internet őse. Ezt valóban Puskás Tivadar találta fel, szabadalmaztatta is, és Budapesten működött a világon először, 1893-ban.
A pénz bár bőséggel folyt hozzá, nem tudott bánni vele igazán, anyagilag folyton nehéz helyzetbe került, valamilyen balsikerű tranzakció következtében. Zaklatott idegrendszere egy nap felmondta a szolgálatot, a tünetei a mai pánikbetegséghez fogható kilátástalan szituációkat idéznek. Üzleti útra készülődött, de március 16-én Hungária szállóbeli lakásán szívrohamban meghalt. Halálát az általa megalapított telefonhírmondó repítette világgá.
