30 videó
1968. június 5-én születtem, a csodálatos Hargita alján, Csíkszereda városban. A hetvenes évek elején, a diktatúra (régi rendszer) idején sorsom elűzött szeretett szülőföldemről, ahová csak ritkán térhettem vissza. Barcaság környékén, Brassó mellett, Feketehalom városban végeztem tanulmányaimat, és ott érettségiztem. Feketehalom az a szép kis város, melyben szórványosan, békében élnek még ma is nagyon vegyesen a székely magyarok, szászok, románok. Az összetartásnak és a sok önkéntes tanár munkásságának köszönhetően megőriztük örökségünket, hagyományunkat, kultúránkat. Városunkban, Feketehalomban dalárda, színjátszó kör és hagyományőrző tánccsoport működött korhatár nélkül, melynek aktív énekese, táncos és színjátszó tagja voltam. Itt történt első énekes fellépésem 14 évesen néhai Reiff István tanár úr segítségének köszönhetően. Ez volt pályám kezdő meghatározó lépése. 15 évesen kaptam első hangszerem (Timis tangóharmonikám) nagyszüleimtől, ez indította el zenészi pályámat.
1983-ban kezdtem zenei tanulmányaimat harmonikán, majd zongorán, és mind ezidő alatt alakult első zenekarunk, az Ámbolygó. Családunkban nem volt muzsikus, zenész, de számomra a művészi hivatás volt a legvonzóbb, legkihívóbb.
1987-ben a Fogaras városában szervezett országos néptáncversenyen a feketehalmi Gyöngyvirág táncegyüttesünk ezüstérmes lett.
1989. március 31-én első profi zenekari élményemként tagja lettem a Brassói Dalszínház Paradise Esztrád zenekarának billentyűsként. Fogaras mellett volt az első koncertem.
1990-ben ősszel újra jött egy angyali segítség: Pancea Ioan tanár úr tanári állást (hangszer tanár) ajánlott, melyet nem lehetett visszautasítani. Ez újabb kihívást jelentett számomra 14 éven át, és művészi karrieremet meghatározó szép évek voltak.
2000-ben született egyetlen gyöngyszemű lányom, akire nagyon büszke vagyok. A székelyt sorsa nem hagyja szülőföldjén, így 2002-ben Budapestre költöztünk, és itt élünk honvággyal a szívünkben. Ezzel az érzéssel írtam első saját dalomat Védőbástya címmel.
2007-ben Anyukám rátalált a budapesti Dalénekes Iskolára, melyet Nógrádi Tóth István művész úr alapított. Ennek az iskolának tanítványaként indult el igazi művészi pályám, ahol sok lelkes, segítő tanárra találtam, akik ma is neves művészek. Első hangfelvételem a Csendül a nóta című lemezen hallható, melyen nótakettőst és cigánydalokat énekelek.
2010-ben Budapesten, a XV. kerületi Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központban Urbán Katalin művésznő által elhunyt férje tiszteletére alapított Bojtor Imre Népdal és Nótakör zenei kísérője (zongoristája) lettem. Közreműködnek ugyanitt: Kapi Gábor, Gránát Zsuzsa művészek és a Csokonai Művelődési Központ vezetősége. A jelenleg is lelkesen működő csoport ( új nevén Bojtor-Urbán Dalkör) korrepetitora, vezetője vagyok.
2011-ben a Szegeden rendezett IV. Dankó Pista Nótaverseny 3. helyezett énekese voltam.
2012-ben a Nóta TV által szervezett első országos Nótasztár verseny döntőse lettem, és megjelent első önálló nótás lemezem Hargitai fecskemadár címmel.
2013-ban a Nótaolimpián a Volt egy prímás című dal, amely Farkas Erzsébet szövegíróval közös szerzeményünk, Budai Beatrix nagyszerű előadásában II. helyezést ért el.
2014. áprilisában megjelent második önálló táncdalos lemezem, Buona sera signorina címmel, majd ugyanezen év decemberében harmadik saját zenei lemezem is kiadásra került, Dalolj csak jó harmonikám címmel.
Az Ikrek csillagjegy sokoldalúsága jellemez, mivel énekesként több zenei műfajt (nóta, táncdal, cigánydal) képviselek, zenészként pedig szintetizátoron és tangóharmonikán játszom. Jelenleg énekes előadóművészként lépek fel különböző színpadokon, valamint kísérő és szórakoztató zenészként tevékenykedek dalkörökben, zenedélutánokon, nótás klubokban, nóta táborokban és a nyári Nótás Sétahajókon. Televíziós fellépéseim leginkább a Nóta (Sláger) és Muzsika TV-ben láthatóak, de felléptem az RTL Klub műsorában, a Duna TV-ben, Budapest TV-ben és a Hatos csatornán is. Oldalamon találnak képeket, élő felvételeket, videó klipeket, kiadott lemezeimből részleteket és meglepetéseket.
Jó szórakozást kívánok!
Maradok tisztelettel! Csáki Tibor