7 videó
“Hogy kicsoda Pom-pom? Talán nem ismeritek? Igazán senki nem ismerhet, mert hol ilyen vagyok, hol olyan.” A magyar mese- és rajzfilmirodalom talán legkülönösebb és legkarakteresebb alakja ez a szőrsapkára vagy pamutbojtra hasonlító, vigyori lényecske, aki minden nap újabb fantáziadús mesével szórakoztatja barátját, Picurt (vagy Bogyót), az iskolás kislányt. A folytatásos mese olyan rokonszenves figurákat sorakoztat fel, mint a csokievő, kövér és mindenkivel barátságos nagy madár, Gombóc Artúr, vagy éppen a Bátor Tintanyúl és a Madárvédő Golyókapkodó. Ebben a békés, ám korántsem veszélytelen világban viszont olyan (megjavulni mindig kész) agresszív lények is garázdálkodnak, mint a mindent kiradírozó Radírpók, a mindent ragasztó Rezső, a Torzonborz Kalapevő vagy a Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél. Csukás legnagyobb varázslata, hogy Gombóc Artúr módjára mindig képes megérteni, megszelídíteni és leszerelni a (gyermeki) agressziót: hol egy kis csokival, hol csak szép szóval, hol pedig hasznos munkára fogással – és teszi mindezt úgy, hogy közben egy csöppet sem tűnik fölényesen didaktikusnak. Hősei klasszikus mesehősök, mégsem hasonlítanak más szerzők hőseire: mindig valami egészen hétköznapi tárgyból változnak át valami egészen valószínűtlen, lendületesen ténykedő lénnyé – nem szuperhősök, hanem a gyermekien játékos fantázia felejthetetlenül mulatságos teremtményei.
