34 videó - 2009
A magyar kultúra múltjának egyik legvitatottabb pontja az, hogy volt-e honfoglaló eleinknek saját írása. Évről évre bizonyosabbá válik, hogy eleink írástudó népként érkeztek a Kárpát-medencébe. A rovásírás legfőbb elemeit a magyarság a honfoglalás előtt, a keleti szállásterületeken sajátította el. A betűalakokat nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy a betűket rótták, hogy a sor jobbról balra haladt, hogy a magánhangzókat csak ritkán írták ki, s leginkább akkor ha azok hosszú magánhangzókat jelöltek.
Eredete
A magyar rovásírás vagy székely-magyar rovásírás az alfabetikus elvekre épülő írásrendszerek egyike, amelyet a magyarok használtak a középkor folyamán, mintegy 600 és 1850 között. A feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába és kőbe karcolva lehet megtalálni.
A székely-magyar rovásírás a magyar rovásírás másik ága. A székely-magyar rovásírás a XVI. századra komoly virágzásnak indult, s különösen Erdélyben, a székelyek körében általánosan használt volt. Az elnevezése a középkorban szittya/szkíta-írás volt, s csak a legutóbbi időkben nevezték el székely-magyar rovásírásnak. Olyan mértékben elfogadott volt, hogy Székelyföldön a 18. században iskolákban is tanították. A 19. században elkezdődött a rovásírás tudatos kutatása, ami lényegében kizárólag a székely-magyar rovásírásra összpontosult. A székely-magyar rovásírás iránya többségében jobbról-balra haladt, de a legrégebbi időktől kezdve vannak emlékek, amelyekben az írás balról-jobbra irányú.
Szent István megkoronázása és a Magyar Királyság létrejötte (1000) magával hozta a nyugati kultúra rohamos terjedését, és a latin ábécét is. Minthogy azonban az utóbbi csupán egy szűk réteg osztályrésze volt, a rovásírás még évszázadokig fennmaradt vidéken, a köznép körében. Első említése történeti munkákban Kézai Simontól származik, krónikája tudniillik megemlékezik arról, hogy a székelyek és a blakok közös írást használtak.
A teljes ábécé első lejegyzése 1483-ból származik - ez a nikolsburgi ábécé. Nevét onnét kapta, hogy a ma Mikulovnak nevezett Nikolsburgban őrizték. A XX. században egy árverés során az Országos Széchenyi Könyvtár a dokumentumot megvásárolta. Az ábécé 46 betűt, köztük számos ligatúrát sorol fel.
http://rovas.info/
Ismételten nagyszerű összefogásra mutatott példát Borsod. Sárospatakon a Jobbik helyi alapszervezete és a Magyarok Szövetsége széles társadalmi összefogással állított egységes székely-magyar rovásos helynévtáblát.
Videó: www.youtube.com/watch?v=IOptRsrRdPM&feature=player_embedded
Fényképek: https://picasaweb.google.com/104786116576155884722/SAROSPATAKRovastablaAvato
Forrás: www.rovas.info
A Borsodi Magyar Közösségek Szövetsége teljes szívből köszönetet mondd, hogy meghívást kaptunk és részt vehetünk a Rákóczi szellemével átitatott sárospataki rovástábla avatáson.
A sárospataki szövetségeseink újból megmutatták nekünk, hogy érdemes a teremtő emberek közösségében szeretetteljesen együttműködni.
A csodálatos Bodrogközben azt tudom mondani, hogy Sárospatakon, olyan tiszta magyar lelkekkel találkoztunk, hogy nyugodtan elárulhatom érzéseimet ezzel kapcsolatban: melegséges boldogság, hogy megélhettük.
Haza érkeztél magyar lélek!... üzenetet kaptam, amikor Révész Kornél házában, ahol minden egyes tárgy az ősi múlt tiszteletéről árulkodott és ahol megvendégeltek bennünket. Hálás köszönet érte!
Feltöltődve új fénytől ragyogó energiákkal azt mondhatom boldogan: folytathatjuk! :).
Isten áldásával megköszönve figyelmeteket!
Rápóti-Fekete Mónika
Borsodi Magyar Közösségek Szövetsége