Magyar Karácsony

33 videó
Őseinknél a Karácsony a Nap és Élet újjászületésének, a téli napfordulónak az ünnepe volt.
Karácsony ősiségét bizonyítja, hogy volt Karácsonyunk már a keresztény századok előtt. Horváth Lajos Karácsony nevű személyek és települések című tanulmányát a Magyarságtudományi Értesítő 4. számában közöltük, most csak kis részletét hozzuk emlékeztetőnek, a fentiek alátámasztására.
„Személynévként írásban legkorábban 1138/1329-ben Kracin szolga neveként, Durugfa faluban, 1198-ban curacun alakban fordul elő (MNYTESZ). Azután Bárd faluban 1202-1203-ban Carassun nevű jobbágyról értesülünk (Fehértói 1983:185-186). E név jelenleg is megtalálható Karasszon alakban. A továbbiakban nem sorolom az itteni bőséges adaatokat. Helységnévből is álló személynévben legkorábban I. Béla 1061-ben kelt oklevelében fedezhető fel „Vyda de Karachond”, ő tehát nemes ember és Karácsondon birtokos, valószínüleg Tolna megyében (Diplomata, 1992:166-167).” Már e részletből is kitűnik, hogy Karácsony szavunk az egész Kárpátmedence területén ismert volt. Megalapozottsága, nagy hatásköre ősiségének bizonyítéka.
Karácsony, az új élet, a naponta megújuló csodák ünnepe népünk életében. Az ég a földig hajol csillagaival e napon, s foldben szunnyadó szemek új élet álmát hintik a rögökbe. Az új hó csendes, fehér áhitatába öltöztetett világában megszólalnak az állatok, a növények, s elmondják titkaikat a rájuk figyelő embernek. Fényléptekkel érkező Csodaszarvasunk az Élet dalát zengi, s kerecsenyszárnyon szállnak a karácsonyi imák az Ég felé. A jó Isten két kézzel szórja áldásait erre a világra. A lelkiismeret aranytükörébe nézve őrizte teste-lelke tisztaságát a magyar, a rábízott magyar élet csodáját. Istentisztelete egyenes derekú Isten elé állás a szeretet, az élet, a lélek, s az igazság jegyében.
Emlékeztessük önmagunkat magyar életünk csodájára, s lássuk hibátlan szépségében újjáéledni. Ajándékozzuk meg önmagunkat egységünk tudatával, amit embergyártotta határok nem tudnak megsemmisíteni. Valamennyien a magyar életfa gyümölcsei vagyunk: kisalföldiek, felvidékiek, kárpátaljaiak, erdélyiek, alföldiek, délvidékiek, őrvidékiek, dunántúliak, palócok, székelyek, csángók, moldovaiak, mezőségiek, bácskaiak, bánságiak, jászok, kiskunok, somogyországiak. Ünnepeljünk együtt, hálát adva magyar életünk áldásaiért. Küzdjünk a jelenbe rejtett jövő megújuló magyar életének csodájáért, s kövessük ünnepelő őseink lépteit.
Külön gonddal, „angyalfia”-ként tegyük drága anyaföldünk szent ajándékait, erősítésként adott kincseit életánk alá.
Tomory Zsuzsa
http://www.magtudin.org/Magyar%20karacsony%20Tomory.htm

 
 

Videók

Videó Listák

Magyar videók

Nemzetközi videók

 

A Karácsony, azaz a Téli Napforduló Ünnepe - MKH.VALOSAG.NET



A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt
Ez vimeo.com videó.
Segítség a vimeo.com típusú videók lejátszásához: Kattints Ide
Ez a videó az Oktató magyar kategóriába van besorolva.
Feladás dátuma: csütörtök, 2011. december 15. Nézettség: 1,093

   

Tetszik  

Videó megjegyzések

csütörtök, 2011. december 15. 16:42
A sztyeppei lovasnomád kultúrákban, így az ősi magyaroknál is
kiemelkedő jelentőségűek voltak a jelentősebb természeti
jelenségekhez kapcsolódó ünnepségek.
Ezek közül is az egyik legfontosabb ünnep a téli Napforduló volt.
A Karácsony szavunk is ezzel kapcsolatos.
A szó jelentése a kara(türk illetve egyes altáji nyelvekben hara)
= fekete, sötét, és a csun, csony = fordulás szóösszetételből.
Tehát a sötétség átfordulása a világosság (növekedése) a tavasz,
az új év felé.
Szinte az összes mai európai nyelvben a Karácsony valamilyen
módon a kereszténységhez (általában Jézus Krisztus születéséhez kötődik)
de a magyarság esetében az ősi ünnepünk neve tevődött
át a keresztény ünnepre is, amely időben is (2 nap eltérés)
közel van egymáshoz.
Ekkor áll meg a fény csökkenése s indul el a napos órák idejének növekedése.
A fény, a remény, a megújuló természet és a jövőbe
vetett hit szimbóluma.
Őseink virrasztással, énekléssel, évbúcsúztató szertartásokkal
töltötték az év leghosszabb éjszakáját (december 21-22.) .

Szent madarunk, a Kerecsen sólyom is erről az ünnepről kapta nevét,
hiszen ekkor tartották hagyományosan a rituális sólyomröptetéseket,
a legszebb vadászmadarak reptetését.
Sok Belső-ázsiai régióban a mai napig december végén tartanak
nagy ünnepet vagy közös nagy vadászatot a solymászok
illetve a sassal vadászók.

Legyen rajtunk a Teremtő áldása!

Sólyomfi Nagy Zoltán

naput.hu
1 megjegyzés | 1 / 1 oldal