Sztanyiszlav Petrov szovjet tiszt hőstörténete szeptember végén bukkant fel a közösségi oldalakon, nem sokkal később én is megkaptam – Levente érdeklődött arról, valós eseményekről számol-e be a körlevél. A sztoriból több dokumentumfilm is készült, egyiknek épp mostanában lesz a premierje.
A történet röviden: 1983. szeptember 26-án egy szovjet műholdas jelentés arról számolt be, hogy amerikai atomrakéták tartanak Szovjetunió felé. Az ügyeletes ezen az éjszakán egy Sztanyiszlav Petrov nevű tiszt volt. A jelzés olyan történelmi pillanatban érkezett, amikor Washington és Moszkva között amúgy is igen feszült volt a viszony: a riasztással egyidőben a NATO provokatív hadgyakorlatokat folytatott, a szovjetek pedig három hete lőttek le egy légterükbe keveredett dél-koreai repülőt.

Petrovnak kellett döntenie a fenyegetés valódiságáról, és ezt azonnal jelezni az operatív központnak, valami miatt azonban habozott. Hibát gyanított – kevesellte az ellenséges rakéták számát és a földi radarok sem erősítették meg a támadás tényét -, ezért a riasztást két alkalommal is hamisnak minősítette. “Ha egy állam nukleáris támadást indít, nem öt rakétával teszi meg – ezzel igen kicsi károkat tudna csak okozni” – mesélt utólag Petrov döntésének indokairól. Mivel sejtésére kézzel fogható bizonyítéka nem volt, csak bizakodni tudott, hogy igaza lesz.

Hamarosan kiderült, hogy jól mérte fel a helyzetet, még ha logikus gondolkozása révén akár csapdába is eshetett volna – elemzők szerint ugyanis az amerikaiak megtévesztésként tényleg kezdhettek volna egy támadást kevés rakétával. Petrov hideg fejéért előbb dicséretet kapott, aztán – hogy a riasztási rendszer okozta súlyos blamázst csökkentsék – mondvacsinált ürüggyel mégis felelősségre vonták. Később persze kiderült, hogy a téves riasztást a nap felhőkről visszavert sugarai okozták.
Hogy az atomháború bekövetkezett volna-e, ha Petrov lenyomja a rendszergombot, a Lemil hadászati blog szerzője szerint nem egyértelmű, az viszont biztos, hogy a riasztás “egy paranoid és végtelenül bizonytalan felső vezetés elé került volna a szovjet oldalon, ami soha nem jó kombináció, ha a világ sorsáról van szó”.

Ugyanitt arról írnak, hogy Petrov – aki a vele készült interjúkban tagadja, hogy hőstettet hajtott volna végre – a 2000-es években különböző nemzetközi elismerésekben részesült. Ezek egyike kapcsán Moszkva képviselői fontosnak tartották újra elmondani, hogy Petrov nem mentette meg a világot semmitől, egy ember ugyanis nem tudja befolyásolni a rendszer működését.