Csongrád a Nagyalföld déli részén, közvetlenül a Tisza és a Hármas-Körös összefolyása fölött terül el. Külső területe 17395 hektár, központi belterülete 965 hektár egyéb belterülete (Csongrád-Bokros a várostól 11 km) 83 hektár. A várost elszórtan tanyás ingatlanok veszik körül. A Tisza és annak holtágai ma is meghatározó jelentőségűek az itt élő emberek életében. A város határának talajszerkezete változatos. A Tiszát mindkét oldalon kötött talajú rétek kísérik, távolabb a kötött és a szikes talajok váltogatják egymást. A településtől északnyugatra homokos magaslat emelkedik. A vidék évi középhőmérséklete plusz 10 °C, az évi csapadékátlag 500 mm körül mozog. A szőlőtermesztés szempontjából fontos napfénytartam átlagosan 2100 óra évente. A nyári csúcshőmérsékletek gyakran a 40 °C-hoz közelítenek. A sík vidéket kevés helyen szakítja meg egy-egy 3-5 m magasságú halom , illetve mélyedés. A tengerszint feletti átlagmagasság 83 méter. A határ jellemző növényvilágát elsősorban a Tisza árterén nőtt fűz- és nyárfák, a holtágak nádasai, a mesterségesen telepített erdők, parkok, valamint gyümölcsösök és szőlőültetvények alakítják. Legfőbb mezőgazdasági termények: búza, kukorica, napraforgó, burgonya és egyéb zöldségfélék, a gyümölcs és a szőlő. A városban és környékén jelentős mennyiségű termálvízkészlet található.
Csongrádon jelenleg 18.830 fő az állandó lakosok száma, sajnos évek óta fogyó tendenciával.

Tegyünk egy sétát a városban, ajánlva magunkat az idelátogatóknak.
A 451-es úton Kiskunfélegyháza felől is megközelíthetjük a várost. Elhaladva a Csongrád tábla mellett, a Széchenyi úton megpillantjuk a gróf Széchenyi István Általános Iskolát, amelynek múzeumánál érdemes megállni. Helytörténeti, honismereti gyűjteményét diákok, tanárok és múzeumbarátok gyűjtötték össze. Különösen figyelmet érdemelnek a mezőgazdasági eszközök, iparos műhelyek, néprajzi és helytörténeti érdekességek (sajtók, régi térképek, régészeti emlékek, maradványok).
A Fő utca két oldalán lévő gyönyörű platánsor között továbbhaladva, a Hotel Tisza épülete mellett haladunk a város központja felé.
A Fő utca bal oldalán található Borbás Tibor szobrászművész Tisza szobor című alkotása, amelyet 1987-ben avattak. A kompozíció nőalakja és a körülötte hullámzó drapéria egyaránt kifejezi, a folyó okozta tragédiákat és lágy nyugalmát.
A szomszédos Dob utcában közel 7000 m2-es ligetes területen fekszik a gyógyfürdő.
A település egyik legszebb parkjának szomszédságában működik a Tiszai Galéria, amely sok neves művész alkotását mutatja be az érdeklődőknek.

A park középpontjában, a Dózsa György téren található a II. világháborús emlékmű. 1992 decemberében avatták Lantos Györgyi, Máté István és Tóth Béla szobrászművészek bronzkapuját, amelynek nyíló szárnyaira ABC sorrendben 987 áldozat nevét vésték.
A tér sarkán álló Erzsébet szálloda 1906-ban épült.
Az utca túloldalán áll a hajdani Magyar Király Szálló, amely ma a Művelődési Központnak ad otthont. Falán a Tóth Béla által készített emléktábla jelzi, hogy valaha Csemegi Károly jogtudós szülőháza állt itt.

A város szívében lévő tér, a Szentháromság szoborcsoportról kapta nevét. A szobrok Marschalkó János szobrász alkotásai. Az építmény Gerenday Antal műhelyében készült. A Szentháromság szobrokat 1869-ben, a pestisjárványtól való megmenekülés emlékére állították a Csongrád városi római katolikus keresztény hívek.

A Szentháromság tér keleti oldalán, a parkban található Somogyi Sándor szobrászművész alkotása a Hősök szobra, amely az I. világháborúban a hazáért elesett csongrádi hősöknek állít emléket.

A parkot elhagyva érünk a város főterére, a Kossuth térre. Pihenjünk meg egy kicsit a barokk stílusban épült Nagyboldogasszony templomban.
A Károlyi címer is jelzi a templom kapuja felett, hogy az 1769-ben felszentelt klasszicizáló barokk stílusban épült templom főkegyura, a Károlyi család volt. Szószéke, keresztelőkútja és tornya később épült. Főoltára 1791-re lett kész. A torony tűzfigyelő erkélyét 1871-ben alakították ki. 1886-ban új toronysisakkal gazdagodott. A Rieger-féle orgonát 1910-ben szerelték fel. A szentély belső felében áll a fekete márványból készült főoltár és a fehérmárvány tabernákulum. Tary Lajos festette 1917-ben a Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet, amely Tiziano Assuntájának másolata. A szentély jobb- és baloldali falán Szent István és Szent László szobra és képe található. A főhajó szentély felőli jobb oldalán van az aranyozott barokk szószék, a négy evangélistával. A mellékoltárok Szent Anna és Nepomuki Szent János tiszteletére emeltettek. 1885-ből való a lourds-i Mária-oltár. Az oldalkápolnák bejárata melletti oltárok, a fájdalmas Anya és Kereszt oltárképeit Pirosa István festette. A középső mennyezetfreskó Szent Istvánt ábrázolja, aki Máriának felajánlja az országot. A többi freskóval együtt Lohr Ferenc és Tary Lajos alkotása. Közvetlenül a főbejárat mellett áll a Kármel-hegyi boldogasszony kápolnája, melynek oltárképe a tisztítótűzben szenvedőket ábrázolja, falán pedig Szent Rita domborművét helyezték el. A templomtól jobbra áll az 1802-ben felállított szoborcsoport a halott fiát tartó Máriával, Szent Jánossal és Mária Magdolnával.

A balról nyíló Iskola utcában találjuk a Tari László Múzeumot, amelynek névadója egy helyi születésű fogorvos. Az épület falán láthatjuk domborműves emléktábláját, amelyet Lantos Györgyi készített.

A Kossuth tér déli oldalán áll a Városháza.
Elődjét a XVIII. század második felében építették, a Károlyi család urasági megszálló háza volt. Később a város megvásárolta. 1934-ben lebontották és alapjaira építették dr. Piroska János polgármester és Csókássy Ferenc főmérnök tervei szerint a jelenlegit. Kós Károly alkotásainak stílusát idézi az épület. Tanácstermének bútorzatát Borbás Imre műbútorasztalos, címerdíszes kályhacsempéit Láhr János kályhás, helyi mesterek készítették. A terem hátfalán Németh József 40 négyzetméteres freskója a csongrádiak létformájának mozzanatait láttatja: a kubikosságot, a halászatot, a szőlőművelést. A homlokfal kerámia városcímere, amely a XVIII. század végétől használatos, Probstner János műve. A címer elemei - a szív, a három rózsa, a fehér galamb - legszelídebb címerjelképeink.
A falain elhelyezett táblák az 1931-es tüntetés, az 1956-os forradalom és dr. Piroska János emléke előtt tisztelegnek.
A Városháza szerves egységet alkot a Csongrád Galéria épületével, ahol Piroska János helyi festőművész akvarelljeit, valamint évente 10-12 alkalommal hazai és külföldi művészek alkotásait láthatjuk.
A hosszúkás tér végében a Batsányi János Gimnázium épülete hívja fel magára a látogató figyelmét.
Szecessziós stílusban épült 1914-ben Ybl Lajos (1855-1934) tervei alapján. Polgári fiúiskola, majd 1920-tól gimnázium is működik az épületben. A gimnázium első névadója Szent Imre, később - 1951-től - Batsányi János lett. 1989-ben adták át a Novákné Juhász Márta építész tervei alapján készült új szárnyát. A gimnázium előtt áll Kossuth Lajos szobra, mely Strobl Alajos (1865-1926) alkotása. 1899-ben állították fel a bronz mellszobrot. Talapzatának felirata Kossuth csongrádi beszédéből idéz: "Testvériség köt össze bennünket, nincs szemes és szemtelen többé. Egy hazának fiai, polgárai, testvérei vagyunk!"

Elhagyva a városközpontot, folytassuk sétánkat a gróf Andrássy Gyula úton, a Belsőváros felé. Elérve a Szent János téren álló Nepomuki Szent János kutat, a hangulatos kis parkban pihenjünk meg néhány percre.
A vízen járók védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a kultuszát jelzi, hogy már a múlt századokban három helyen is felállították szobrát. Sajnos, mind a barbár pusztítás áldozatai lettek. Napjainkban két szobor áll a korábban megsemmisültek helyén, mindkettő Máté István szobrász alkotása.

A szomszédos tér a Szent Rókus-templomról kapta nevét.

Egy katonai raktárnak használt épületből alakították ki templomnak, 1722-ben. 1784-től a pestis ellen védelmet remélők szentjének, Szent Rókusnak a temploma. Tornyának alapjait 1818-ban rakták le, szentéjét valószínűleg egy török kori nyolcszögletű épület maradványaira emelték. Stílusa barokk. A Szent Rókust ábrázoló oltárképet Körvey György festette, 1869-ben. A szentély olajfestménye Mária mennybemenetelét idézi. Két mellékoltár helyezkedik el a hajóban, az egyiket gr. Károlyi Sándor titkára, Linker Mihály állíttatta faragott családi címerrel, a másik Szent Anna oltára. 1947-ben készültek el Borsa Antal és Endrédy György mennyezetképei, amelyek a csongrádi ember életét mutatják be; az egyiken halászokat, kubikosokat Máriával és a Nagyboldogasszony templommal, a másikon Jézust, a Szent Rókus-templom előtt fiatalokkal, aratókkal láthatjuk. Orgonája 1926-ban felszerelt Angster típusú. A templom előtt álló barokk szobor, Máriát ábrázolja halott fiával.
Néhány perces sétával, az Öregvár utcán keresztül elérjük a jellegzetes hangulatú Belvárost.
Csongrád Belvárosa érdekes módon nem a város központjában van, hanem a város keleti részén. A különös eset a kanyargó Tiszának köszönhető, mely a település terjeszkedését csak nyugatra engedte meg. A lakóházak a tatárjárás idején lerombolt földvár helyére épültek. A szájhagyomány és néhány korabeli feljegyzés alapján a házak falai, alapjai 200-300 évesek. Ezek többségét halász- és a múlt század második felétől kubikos családok lakták. Az idők folyamán megszülettek a girbegörbe utcák, követve az elpusztult vár magaslatait, vonalait. Kialakultak a közök, lejárók, melyek a dombon húzódó utcákból az "Alj"-ra - a lapos területre, a Bökénybe - vezettek le. Az 1970-es árvíz nagyon sok vert falas házat tönkretett, melyeknek hagyományos módon történő helyreállítására már nem kerülhetett sor. Az Alföld egyetlen műemlék együttese sokkal gazdagabb lenne, ha az árvíz, nem következett volna be.
Szervátiusz Tibor: Életfa című szobra a Belváros "főterén" található. A képzőművészeti alkotás anyaga tölgyfa. A mű kétalakos kompozíció, ahol a népviseletbe öltöztetett férfi és nő között magasba tör az életfa. A kompozíciót - két végén kosfejet ábrázoló - keresztgerendán helyezte el a művész. A nőalak kötényén rovásírással a "Tavaszi szél vizet áraszt" című magyar népdalt jegyezte fel a szerző.
Az egykori Belsővárost elhagyva a töltés másik oldalán terül el a homokos parton, a Körös-toroki strand és üdülőterület.
Egy kellemes fürdőzés és napozás után a város alatt elhúzódó Bökényalj úton jutunk el Csongrád legnagyobb lakótelepére, amelynek jellegzetes köztéri alkotása az Összefonódás térplasztika. Mihály Gábor alkotását 1984-ben állították fel. A művész ugyanennek a műnek nagyobb változatát elkészítette a kerepestarcsai Hungaroring számára is.

A Hunyadi tér sarkában áll Tóth Béla csongrádi szobrászművész Kubikos szobra, amelyet 1979-ben állítottak fel. A szikár alak, az erősen markolt ásóval és a monumentális talicskával méltón jelképezi a sok ezer csongrádi kubikos sorsát.
A lakóházak közé beékelődve, a park közepén áll a református templom.
A város által adományozott telken, 1937-ben épült fel Antal Endre tervei alapján. Tornya különálló hasáb, oszlopcsarnoka félköríves nyílású. Belső kiképzése egyszerű: mennyezete faszerkezetes, festett kazettás, úrasztala feketére pácolt tölgyfából készült, ugyanebből való szószéke is.
Néhány perces séta után megpillantjuk az Ének-Zenei Általános Iskola szecessziós épületét, amelynek falán Dudás Sándor Kodály Zoltán portréja, az iskola előtt Szentirmai Zoltán Lány hegedűvel című szobra látható. 1971 őszén avatták fel a szobrot, amelyet 1995 tavaszán eltávolítottak helyéről. 1995. szeptember 1-jén Tóth Béla szobrászművész által felújítva új helyén, a Kodály sétány Zeneiskola melletti végében állították fel.

A Fő utcáról elindulva, mintegy 20 perces sétával elérjük a Piroskavárosi Szent József templomot. A városrész Csongrád egykori polgármesteréről, Piroska Jánosról kapta a nevét.
A templom a Károlyi család és a hívek segítségével, Bauer Gyula és Schitterer Ernő tervei alapján, 1930-ban épült fel. Római bazilika stílusát idézi hajóinak kialakítása, a homlokzata román jellegű. A főoltár és a tabernákulum fehérre festett fából készült, fölötte látható Palkovics Lajos Szent József-szobra a kis Jézussal. A szentély keleti falán Szent József és Szent Antal ereklyéi találhatók díszes tartókban. A mellékhajók végében fehérre festett mellékoltárok állnak, Szent Ferenc és Szent Antal szobrával. A nyugati oldal üvegablakai a ferences szenteket, a keletiek pedig a magyar szenteket ábrázolják. Rieger gyártmányú orgonája 1943-ban készült. A templom keleti oldalán az 1927-ben épült apácazárda iskolával, a nyugatinál 1936-tól ferences kolostor állt.

A templom mellett található Piroskavárosi Általános Iskola előtti téren, 1999-ben állították fel Oláh Szilveszter szobrászművész Petőfi bronz mellszobrát, amelyet Dr. Botos József és fia Dr. Botos Máté ajándékoztak szülővárosuknak.

A Szőlőhegyi utcán haladva, a műszaki emléknek számító pontonhídon átsétálva balra fordulva kb. 3 km-es földúton (gáton) közelíthetjük meg a Tisza árterében homokdombra telepített Ellés monostor maradványait.
A monostor a XI-től a XVI. század közepéig állt fenn. Régészeti feltárása 1990-ben kezdődött. A falmaradványok és a díszítőkövek magas művészettörténeti értéket képviselnek az Alföld történetében. 1993-ban a dortmundi Műszaki Főiskolával történt együttműködés következtében, megtörtént a monostor feltárt falainak konzerválása és ez a rész már látogatható.

Induljunk vissza a pontonhídon át a városba, és a hajóhíd gátlejárójánál álljunk meg egy pillanatra, egy dunántúli faluból származó Nepomuki Szent János szobornál, amelyet Máté István restaurált.

A töltésen sétáljunk ki a Móra Ferenc rakpart végében található Művésztelepre, amely Aranyi Sándor, Dienes Gábor, Nagy Gábor, Klimó Károly és Szikora Tamás képzőművészek kezdeményezésére létesült, 1975-ben. Az 1930-as években épített emeletes villa nemzetközi alkotóház, műtermekkel és bronzöntő műhellyel.
Gyalogos sétánk végén ajánljuk a Csongrádra látogatóknak, hogy városon kívüli természeti értékeinket is keressék fel, köztük az északnyugatra 12 km-re lévő Bokrospusztát, a Tisza túlpartján lévő Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Területet és a Tisza holtágait, amelyek nagyszerű horgász és kirándulóhelyek is.
A Kónyaszéki puszta Csongrádtól északnyugatra 10 km-re terül el, országosan védetté nyilvánítását a Kiskunsági Nemzeti Park kezdeményezi.

Forrás: Városi Önkormányzat

A kubikus tarhonya előkészítése a dokumentumfilm végén található.
Sanyibácsi már akkor is nagyon karizmatikus ember volt.
Vajn akkor is olyan finom volt a kubikus tarhonya?