A Honvéd együttes mindig kiemelkedő volt- táncban, énekben egyaránt. Véletlen, vagy csak szerencse, hogy békén hagyták őket.??.... Nagyszerű a produkciójuk!!!!

Teljesen imádom, amikor magyarok román táncot járnak! Világrekord baromság!

Zsolt, ha magyarok más nemzet táncát művelik-az éppugy jó dolog, mintha ez forditva van. Egymás kulturáját ismerni - többlet mindenkinek.- talán ebből származhat a másik tisztelete, sőt tiszteletben tartása egyéb területen is... De lehet, hogy Zsoltnak van igaza, s akkor amit én itt elgondoltam, csak utópia...


Óriási melléfogás viszont, amikor összekeverik azokat, kioltva a művelettel mindegyik sajátos nemzeti jellegét, aznem más, mint: MOSLÉK:

Igaza van, kedves Edith! A románok is járják a magyar táncokat, csak ők azt mondják, hogy az román!

A Pelikán táncegyüttes azonos táncáról a következőket találtam





Bonchidai táncok


Bonchidáról röviden (a Méta zenekar néptánc-oktató cd-je alapján)



Bonchida az erdélyi Mezőség nyugati peremén, Kolozsvártól északra a Kis-Szamos mentén fekvő falu, egykoron mezőváros. A XX. század végén lakosságának 57%-a román, 26%-a magyar, 17%-a pedig cigány volt. A települést a 13. század óta emlegetik a történelmi források. Eleinte Doboka, később Kolozs megyéhez tartozott. A széki sóbányákkal együtt királyi birtok volt, erre vezetett el a sószállító út. Megyegyűléseket is tartottak itt. Út menti fekvése az idők során többször hátránynak bizonyult, gyakran vált hadak prédájává (tatárjárások, erdélyi parasztfelkelés, kuruc háborúk, 48-as szabadságharc. Bonchida neve a 14. századtól fonódott össze a híres Bánffyakéval. Itt áll a család "erdélyi Versailles" néven emlegetett kastélya. Bonchidán a XX. század közepéig két fajta táncciklus létezett: egy magyar, és egy román. Az összesen hat tánctípusból álló táncrendek 3 férfitáncot és 3 párostáncot tartalmaznak, melyből a magyarok négyet, a románok öt táncfajtát alkalmaznak. Ebből etnikus jellegű a lassú magyar, valamint a barbunc és az invirtita.

Magyar táncrend: 1. Lassú magyar 2. Sűrű magyar 3. Verbunk 4. Lassú csárdás 5. Gyors csárdás Román táncrend: 6. Barbunc (verbunk) 7. Fecioreste des (sűrű legényes) 8. Tiganeste (lassú csárdás) 9. Invirtita(forgatós) 10. Tiganeste iute (gyors csárdás.



Gálber Attila (Glazu) a Pelikán számára készített koreográfiába a román táncrendből válogatott: invirtita - barbunc - tiganeste iute.



Az alábbi román népdal szövegével a csujogatások között is találkozunk. Az invirtita közben recitálva (énekelve-beszélve) hangzik el. A dalt Szalóki Ági énekli ill. mondja el az Ökrös zenekar Bonchida háromszor c. albumán:



"Drag mi-i jocul, bată-l focul..." (Învîrtită - Forgatós)

Drag mi-i jocul, bată-l focul,
Că el mi-o mîncat norocul.
Drag mi-i jocul românesc,
După el mă prăpădesc.



Dragu mi-i cu cine joc,
Că miroase- a busuioc.
Busuioc si viorele,
Ca si ochii mîndrii mele.



Magyar kiejtés szerinti átírásban (fonetikusan) így kell ejteni



Drag mi zsokul batöl fokul
Kö el mjo münket norokul
Drag mi zsokul romöneszk
Dupö el má pröpödeszk

Dragu mi ku csinyé zsok
Kö miroasjö buszujok
Buszujok si viorele
Ka si oki mündré mele
<!--[if !supportLineBreakNewLine]-->
<!--[endif]-->

Szó szerinti fordításban pedig így hangzik:



Kedves nekem a tánc, verje meg a tűz,
mert ő vitte el a szerencsémet.
Kedves nekem a román tánc,
majd meghalok érte.



Kedves nekem, akivel táncolok,
mert bazsalikom illatú.
Bazsalikom és ibolya,
Mint a babám szeme.







A barbunc-ról letölthető Martin György helyszínen készült felvétele (lásd az Üzenetek-ben a "Táncokhoz, koreográfiák-hoz c. összeállítást).

A román viseletről -sajnos - igen gyér ismereteink vannak. A nők valószínűleg a mezőségi román viseletekhez hasonlóan mellévarrott ujjú, az ujj oldalán és a mellrészen, valamint a nyakon feketével hímzett inget, fehér alsó és szőttes felsőszoknyát hordtak, a fejen fekete vagy sötét színű kendőt, a nyakban fényes gyöngysorokat. Mindehhez eretedileg bocskort, majd később félcipőt viseltek. A színpadra állított bonchidai női viselet inkább a Martin-filemen is látható, már polgárosult ízlést tükröző darabokból áll: elöl gombos vagy egyszerű puffos ujjú blúz, térdig érő. derékban húzott szoknya, félcipő, fejkendő. A férfiak eredeti viseletéről szintén keveset tudunk. Az archív felvételen fehér gyári inget, pantallót és félcipőt viselnek. A színpadra állított koreográfiákban is így táncolnak a táncosok.

A románok "merész" logikájáról, meg az igazmondásáról legendák szólnak....ez nemzeti erényük, de a történelmet ezzel az álnok stilussal mindig a semmiből előbbre irányba állitják a maguk javára. Meg kellene talán tanulnunk tőlük, bár ezt tisztes magyar ember nem képes megtenni.

Úgy legyen!!