A hit vizsgája - Történt ezek után,hogy hadba vonultak Jósáfát ellen a móábiak és az ammóniak ... 2Krónika 2o,1-4
Ez derült égből villámcsapás volt.A felderítők hozták a vészhírt,ráadásul olyan közel járt az ellenég,hogy már felkészülni sem lehetett a védekezésre,nem beszélve a nagy túlerőről.
Mit tesz most Jósáfát?"...megijedt Jósáfát,az Urat kezdte keresni és böjtöt hirdetett egész Júdeában."Milyen őszinte könyv a Biblia!Mennyivel szebb lenne,ha azt olvasnánk,hogy a hívők mindig bátrak és okosak,első nekifutásra mindent jól megoldanak stb. De nem ez a valóság.A valóság az,hogy ők is ismerik a félelmet,s képesek megijedni is,ha váratlanul valami szörnyű hírt hallanak.
Csak nem állnak meg itt.hanem ez a különös kifejezés így fordítható:A maga arcát az Úr arcára irányította.Először csak önmagára és népére nézett,s látta milyen gyengék.Aztán az ellenségre,s látta,milyen erősek.
De utána az Úrra nézett,mert látnia akarta,hogy ő nemcsak még erősebb, hanem Mindenható.Csak az első válasza volt a rémület,a második már a bizalom.Ez a hit győzelme:"Ha félek is,Benned bízom - írta Jósáfát egyik elődje,Dávid király.
És most érik be a jó magvetés,a korábbi alapos igehirdetés gyümölcse:Amikor felszólítja a népét böjtre és imádkozásra,az emberek értik,miről van szó.Nem esnek pánikba,nem kapkodnak a szövetségesek után,tudják,hogy az élő Isten az Ő hatalmas szövetségesük,s ha Őt hívják segítségül,számíthatnak Rá.De nagy dolog,ha egy közösségben ez természetes!
A váratlanul támadó nehézségek mindig vizsgáztatják a hitünket.Könnyű nyugodt időkben tisztelni az Urat,de merünk-e bízni Benne,amikor hirtelen történik valami baj.s nyilvánvaló a tehetetlenségünk?Hisszük-e hogy Istennek valóban minden lehetséges,az is,ami az embereknek lehetetlen?
Ez derült égből villámcsapás volt.A felderítők hozták a vészhírt,ráadásul olyan közel járt az ellenég,hogy már felkészülni sem lehetett a védekezésre,nem beszélve a nagy túlerőről.
Mit tesz most Jósáfát?"...megijedt Jósáfát,az Urat kezdte keresni és böjtöt hirdetett egész Júdeában."Milyen őszinte könyv a Biblia!Mennyivel szebb lenne,ha azt olvasnánk,hogy a hívők mindig bátrak és okosak,első nekifutásra mindent jól megoldanak stb. De nem ez a valóság.A valóság az,hogy ők is ismerik a félelmet,s képesek megijedni is,ha váratlanul valami szörnyű hírt hallanak.
Csak nem állnak meg itt.hanem ez a különös kifejezés így fordítható:A maga arcát az Úr arcára irányította.Először csak önmagára és népére nézett,s látta milyen gyengék.Aztán az ellenségre,s látta,milyen erősek.
És most érik be a jó magvetés,a korábbi alapos igehirdetés gyümölcse:Amikor felszólítja a népét böjtre és imádkozásra,az emberek értik,miről van szó.Nem esnek pánikba,nem kapkodnak a szövetségesek után,tudják,hogy az élő Isten az Ő hatalmas szövetségesük,s ha Őt hívják segítségül,számíthatnak Rá.De nagy dolog,ha egy közösségben ez természetes!
A váratlanul támadó nehézségek mindig vizsgáztatják a hitünket.Könnyű nyugodt időkben tisztelni az Urat,de merünk-e bízni Benne,amikor hirtelen történik valami baj.s nyilvánvaló a tehetetlenségünk?Hisszük-e hogy Istennek valóban minden lehetséges,az is,ami az embereknek lehetetlen?