|
|
Keresés - karácsony
-
A farsang története
A farsang története
A farsang a vígság azon időszakát jelzi, mely a húsvéti nagyböjtöt megelőzi. A Farsangot rendesen jan. 6-ától hamvazó szerdáig számítják. Velencében már István-napján (dec. 26.), Spanyolországban pedig Sebestyén-napkor (jan. 20.) kezdődik a Farsang, Rómában csakis a hamvazó szerdát megelőző 11 napot mondják Farsangnak. illetve karnevál-nak.
Hungarikumok » Hagyományok és ünnepek » Farsangi szokások
-
-
Szent-Györgyi Albert
(Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hall, Massachusetts, 1986. október 22.) magyar biokémikus. A 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el.
Magyar hírességek » Nobel-díjasok
-
A flegmatikus személyiségtípus
Jelmondat: „Lassan járj, tovább élsz!” A flegmatikus személyiségtípust arról vesszük észre, hogy először nem vesszük észre. Ennek oka az, hogy semmi kirívó nincs rajta. Megjelenése, tekintete, beszéde kifejezéstelen, jellegtelen, öltözéke visszafogott... Akárcsak a kolerikus, a flegmatikus személyiségtípus sem egy érzelgős alkat.
Lélekbuvár » Személyiség » Vérmérséklet
-
Márton nap - November 11.
Márton nap
November 11.
A német nyelvterületekről ismert Márton napi ünneplések az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak hazánkban is. E naphoz kötődő szokások elsősorban a Tours-i Szent Márton legendájához fűződnek.
Márton 317-ben született a pannóniai Savariában, a mai Szombathelyen. Az apja kívánságára a római császár katonája lett.
Hungarikumok » Hagyományok és ünnepek » Márton nap
-
- Népviselet -
A magyar néviselet alatt a tudományos és a köznyelv is a paraszti társadalom öltözködési szokásait érti. A nemesi, majd polgári viselet ettől határozottan eltér, egyrészt a felhasznált anyagok minőségében, masrészt a díszítésben, kiegészítőkben. Ugyanakkor a paraszti viselet mindenkor igyekezett közeledni ezen társadalmi rétegek öltözködéséhez, és ez a folyamat felerősödött a XIX.
Hungarikumok » Magyar folklór » Népviselet
-
A húsvét erdete, története és jelképei
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett.
A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent.
Hungarikumok » Hagyományok és ünnepek » Húsvéti népszokások
-
Karácsoyni idézetek
1. Karácsony este van. Manók
és mókusok csöngetyűznek
ezüst dióval.
Te itt állsz álmaim között
diszítve aranyozott útravalóval.
-Ágh István
2. Karácsony délután
lassan jön az alkony.
Kiváncsiság bújkál
minden gyermakarcon.
-Donászy Magda
3.
Hungarikumok » Hagyományok és ünnepek » Karácsonyi szokások
-
Hazánk tájegységeinek étkezési szokásai, ünnepi hagyományai
A paraszti rétegek között nagy táplálkozási különbségek voltak. A szegények elsősorban növényi ételeket ettek, így pl. kásaféléket, kukoricát, kölest, hajdinát, burgonyából készült ételeket, gyúrt és kifőtt tésztákat. A hús elsősorban sertéshúst jelentett, tájegységenként változóan birkát vagy baromfit főztek, vasárnaponként vagy ünnepnapokon.
Magyar konyha » Alapanyagok
-
Csók István
(1865 - 1961)
Egyike azon kevés számú nem olasz muvésznek, akinek önarcképét az Uffizi-képtár kitüntetésképpen gyűjteményében kifüggesztette.
Életútja
1865. február 13-án született a dunántúli Sáregresen (Pusztaegres). Az itt eltöltött gyermekkor mély nyomot hagyott életében és művészetében.
Magyar hírességek » Képzőművészek » Festőművészek
|
