(1844, Nyíregyháza -1920, Dolány)
Festő, a 19. századi magyar akadémikus történeti festészet egyik jelentős alakja, az MTA t. tagja (1910). Kassán folytatott középiskolai tanulmányok mellett egyidejűleg festeni és rajzolni is tanult a Klimkovits testvérek magániskolájában. 1861-től Piloty növendéke volt. A Hunyadi László búcsúja c. történeti festményével 1866-ban nagy sikert aratott Pesten. Ábrázolókészségét, technikai tudását tanúsította 1869-ben készült II. Rákóczi Ferenc elfogatása c. műve is. Egyidejűleg több arcképet is készített Etelka nővéréről és Benczúr Gézáról. II. Lajos bajor király megrendelésére festett alkotásai közül jelentős XVI. Lajos és családja a versailles-i palota megrohanásakor, valamint XV. Lajos és Dubarry (1874) c. festménye (Magyar Nemzeti Galéria).
Olaszországi tanulmányútjának hatását tükrözi a Vajk megkeresztelése (1875) c. műve. 1873-ban Münchenben feleségül vette Gabriel Max müncheni festő nővérét, Linát. 1876-ban a müncheni Képzőművészeti Akadémia tanára lett. 1883-ban hazatért, s haláláig a mesteriskola igazgatójaként mint korának hivatalosan elismert művésze működött, akit megrendelésekkel, művészeti és közéleti kitüntetésekkel halmoztak el. A millenniumra 1896-ban festette meg a Budavár visszavétele c. művét. Művészetét mindinkább a pompás kosztümök, hatásos jelenetek külsőleges ábrázolása jellemezte. Számos reprezentatív, az arisztokrácia és a politikai élet alakjait ábrázoló portréja közül nevezetesebb Károlyiné, Ferenc József, gróf Tisza István, Trefort Ágoston stb. arcképe. Működése nyomán a reprezentatív portré a századforduló kedvelt s tanítványai által tovább művelt műfaja lett. Mitológiai jeleneteket (Bachásnő, Perseus és Andromeda stb.) virágok közé helyezett puttókat (Mályvák között, Venus galambjai stb.) s számos önarcképet is festet. 1906-ban a főrendiház örökös tagjává nevezték ki. Halála után Dolányt (Nógrád megye) Benczúrfalvának nevezték el. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, valamint több vidéki és külföldi múzeum őrzi.
Tanulmány:
Benczúr Gyula festészetében az 1881-es Bacchánsnőt és az ugyanakkor készült Nárciszt követően az 1900-as évek elején szaporodnak meg a mitológiai kompozíciók. E sorozat legjelentősebb darabja az 1910-ben megismételt 1903-as Faun-önarckép (Pán a nádasban). A mitológiai szerepekben megjelenő önábrázolásokon kívül harmincnégy mitológiai kompozíciót ismerünk, néhányat több verzióban is. Ezen képek zöme azonban csak a forrásokból ismert, s csupán néhány esetben van szerencsénk ismerni a művet fizikai valójában is. Ezen alkotások közül legismertebb a néhány éve budapesti aukción is fölbukkant Triton és nereidák (1907). A gúlaalakban elrendezett figurális csoportkompozíció annyira nem volt idegen Benczúrtól, hogy ehhez hasonló csoportot formált meg az Ember küzdj… (1915), valamint a Vulcanus műhelyében (1909) című kompozícióin is. Benczúr Gyula az 1900-as évek elején több hasonló, izmos, erőlködő férfialakok csoportját mutató kompozíciót is készített. Az Ember küzdj! című műve viharos tengeren hányódó csónakot, s arra fölkapaszkodni próbáló figurákat ábrázol, a Triton és nereidák pedig hasonló kompozícióban tengeri mitológiai lények játékát mutatja. Mindezekhez illeszkedik a Vulkán műhelyében című jelen tanulmánya is. Ezen kép alapján készült el végül a Vulkán műhelyében (más címváltozatokban Vulcanus műhelyében) című nagy kompozíció (114 x 70 cm), melyet a szicíliai földrengés emlékére Pro Calabria alcímmel látott el, és amelyet 1921-ben a Műcsarnok nagy Benczúr-kiállításán is bemutattak, majd a Postatakarékpénztár aukcióin 1929 januárjában elárverezték (Árverési Közlöny, XLVI. 1929. jan. kat.sz. 3. Repr. II. tábla). Érdekes, hogy ez a kép mind 1921-ben, mind 1939 körül, vagyis aukció előtt és után is Molnár Tivadar tulajdonában volt. A jelenleg vizsgált tanulmányképről is van szerencsére adatunk. Ezt a képet szintén az 1921-es kiállításon állították ki először és utoljára, és a mű akkor a család tulajdonában volt. A családnál fönnmaradt 1939 körüli följegyzések azonban már nem tesznek említést a képről, így pontosan nem tudható, hogy a kép a népes család melyik tagjánál volt, vagy mikor került el onnan. Fontos műről van szó, hiszen a nagyobb formában kidolgozott Vulkán-kompozíció jelenleg lappang, így egykorú reprodukciói mellett csupán a jelen festmény alapján alkothatunk fogalmat róla. A mű értékét növeli, hogy egyrészt a család tulajdonában őrizték, másrészt, hogy Benczúr 1921-es nagy életmű kiállításán is bemutatták.
Bellák Gábor
