Gyémánt László (Budapest, 1935.július 26.) festő, grafikus.

A budapesti Képzőművészeti Gimnáziumba járt Viski Balás László tanítványaként Nála sajátította el a kötelező akadémikus rajztudást és a virtuóz technikát. 1957-től 1963-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Pap Gyula és Hincz Gyula voltak a mesterei. Kezdeti munkái, főiskolai művei is mesterművek. Rajzait Barcsay alakos tanulmányaihoz mérték, festészeti készségét pedig Karlovszky Bertalanéhoz hasonlították. Pályafutását a Csernus Tibor által kezdeményezett Magyar Szürrealisták csoportjában kezdte. Az 1960-as évek elején pop-art hatású montázsszerű, szürreális-naturalista képeket alkotott. Fenegyereknek számított a féldiktatúra szemében. Pályája elejétől egyaránt jellemzi az oldottabb festésmód és a naturálisan precíz ecsetkezelés, a színes és a sötétbarnás, többnyire tónusosan festett képek sorozata. 1964-től minden országos jellegű tárlaton szerepelt, 1965-ben a bécsi Europahausban állított ki. 1966-ban a bécsi Fuchs Galériában lett volna kiállítása, találkozhatott volna Dalival, de nem kapott útlevelet. Hatvannyolcban hivatalosan hívták a hollandiai Magyar Napokra kiállítani, de mást küldtek helyette. 1968-ban a zebegényi szabadiskola egyik alapítójaként tevékenykedett. Ebben az évben személyesen Aczél György tiltatta be Gyémánt kiállítását a legendás Eötvös-klubban, méghozzá a megnyitó napján. A három té korszakában a tiltott kategóriában szerepelt.

Festészetének fő vonala az 1960-as évektől folyamatosan alkotott dzsesszképek sorozata. 1970-ben egy kölni csoportos tárlat résztvevője, ahol a tartózkodási engedélye meghosszabbításáért folyamodott. Amikor azt a magyar követség megtagadta, Londonba költözött ahol politikai menedéket kért, majd megszervezte a Group Five nevű művészeti csoportot. 1973-ban Bécsbe települt át és magánrajziskolát nyitott. Hat év után megkapta az osztrák állampolgárságot. Távollétében itthon két év négy hónap börtönbüntetésre ítélték.

1982-ben hazatért. Hazatérését követően ismét tevékenyen részt vett a hazai művészeti életben. A Művészeti Alap tagja, 1986-ban sikeres gyűjteményes kiállítása volt a Műcsarnokban. 1987-ben megalapította az Óbudai festőiskolát. Stílusa 1989-es amerikai útja után válik oldottabbá. ekkor nagyméretű képeket fest. Nevezetesek dzsessztárgyú képei, számos híres dzsessz-, illetve rockzenészről készített portrét. Gyémánt László szívesen festi művésztársait. Például Darvas Ivánt és Garas Dezsőt, azaz Vladimirt és Estragont a Darvas rendezte, emlékezetes Godot-ban. Ennek az előadásnak Gyémánt László volt a díszlet- és jelmeztervezője. De készített portrét – többek között – Amerigo Totról, Frank Jánosról, Határ Győzőről, Kállai Ferencről, Menzelről, Kertész Imréről, Faludy Györgyről, Markó Ivánról, Psota Irénről, Eszenyi Enikőről és Szabó Istvánról is. Kft. című festményén Roosevelt, Churchill és Sztálin látható, Jaltában. Ez a kép – sok más Gyémánt-festménnyel együtt – a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, ahol Blues in the Night című képe is látható. Fotózással is foglalkozik, fotóit felhasználja képeihez amelyeket gyémántográfiának nevez. Díszlettervezéssel és reklámgrafikával is foglalkozik, de rézkarcokat is készít. Művei hazai és külföldi múzeumokban találhatók.

A legutóbbi időkig katedrával, szakmai díjakkal nem halmozták el.

Díjai

• 1994 – A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje
• 2008 – Prima díj

Gyémánt László műtermében

Egyéni kiállítások

1965 – Fiatal Művészek Klubja, Budapest [Szalay Zoltánnal] (kat.)

1967 – Mednyánszky Terem, Budapest (kat.)

1968 – Eötvös Klub, Budapest - Budafoki Művelődési Ház, Budapest [Zeisel Magdával]

1969 – Nemzetközi Jazz Fesztivál, Nagykőrös

1970 – Képcsarnok, Győr

1971 – Zydler Gallery, London

1972 – Bristol Arts Centre -RIBA Divertissiment, London - Woodstock Gallery, London - Tiad Arts Centre, Bishop's Stortford (GB)

1973 – Amerikahaus, Bécs

1974 – Camden Arts Centre, London -Holborn Library, London - alerie in der Blutgasse, Bécs - Glerie Wolfrum, Bécs

1977 – Galerie Romanum, Bécs - Erste Österreichische Sparkasse, Bécs

1978 – Stadtmuseum, Wels (A) - Galerie Romanum, Bécs

1980 – Uitz Terem [Kárpáti Évával], Dunaújváros - Művelődési Ház [Kárpáti Évával], Nagymaros - Fészek Klub, Budapest

1981 – József Attila Színház

1982 – Csontváry Terem, Pécs

1983 – Dési Huber Terem, Veszprém -Liszt Ferenc Kulturális Központ, Ózd - Bástya Galéria, Budapest

1984 – Csók Galéria, Budapest [Kárpáti Évával] (kat.) - Szilády Galéria, Kiskunhalas

1985 – Műcsarnok, Budapest -Hincz-gyűjtemény, Vác

1986 – Collegium Hungaricum, Bécs - Mednyánszky Terem, Budapest

1987 – Mészöly Terem, Székesfehérvár

1988 – Csontváry Terem, Pécs

1989 – Vár Galéria, Simontornya

1991 – Vasarely Múzeum, Budapest (kat.)

1992 – Improvizáció, Szt. Kristóf Jazz Galéria, Budapest - Dzsesszimprovizáció, Mithras Galéria, Aquincum Hotel, Budapest

1993 – Galéria, Tamási [Urbán Györggyel] - Újpesti Galéria, Budapest

1994 – Improvizáció és pop-nosztalgia, MHB IMMO Art Galéria, Budapest Ferihegyi repülőtér, Budapest

1996 – Palotaszálló, Lillafüred

1997 – B mint Blues, Suzuki Ház Galéria, Budapest

1998 – Kempinski Galéria, Budapest

2012 – Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ, Kecskemét

Művek közgyűjteményekben

• Herman Ottó Múzeum, Miskolc
• Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
• Ludwig Múzeum, Aachen (Németország)
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Nógrádi Múzeum, Salgótarján
• Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
• Sárospataki Képtár
• Szombathelyi Képtár, Szombathely
• Városi Múzeum, Wels (Ausztria)