FELGYÚLNAK
A FÉNYEK…
Ott állsz a színpad
Közepén, amikor a
Fények felgyúlnak.
Ragyogó arccal
Próbálod kiejteni
A beléd szorult
Szavakat, melyek
Költői világképed
Lenyomatai.
Jönnek a szavak,
És te csak szárnyalsz tova,
Áthidalva a
Világegyetem,
A Földgolyó, Világűr
Rögös útjait.
A közönséget
Talán észre sem veszed,
Csak a vers számít.
Mikor kifogy a
Szó, a szemed kinyitod.
Feldörren a taps.
Igazából csak
Most született meg a mű:
Fények kihunynak.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2006. 01. 15
A fotó 2006. 12. 25 – én készült