Debreceni Zoltán: Kisvejke faluban lakom
 |
Debreceni Zoltán - Kisvejke faluban lakom...
.
Kisvejkén lakom a magas dombok között.
Itt a nap az égről korán mosolyogva köszön.
Barátságosak velem a sváb emberek.
Mosolyognak rám ha az utcára kimegyek.
Jó barátja vagyok itt a domboknak, völgyeknek,
A száguldó pataknak a gyászos temetőnek.
Gyakran kijárok a temetőbe a bánatom temetni.
Mert a Hajdúbagosi sérelmem
nem tudom feledni.
A kedvesem mosolyog mind a két szemembe.
Szeretné a bánatomat a szívemből kivenni örökre.
Mosolyogva tekintek rá mintha semmi sem fájna.
De a bánatomat Ő minden pillanatban látja.
Kisvejke: 2012
Debreceni Zoltán: Cigánysors...
Siratom halálát a gyönyörű szép nyárnak.
Keserű életét a magyar cigányságnak.
Folyamatos romlását az életünknek.
Sárba tiprását a becsületünknek.
Hontalanok vagyunk,
nincsen nekünk hazánk.
Ott kell élnünk szenvednünk,
ahol megszült édesanyánk.
Lassan elvándorlunk,
a szent magyar földről,
mert nincs cigány haza.
Néhány tolvaj cigány társunkért.
Azt mondják: ,,pusztuljunk el
tűnjünk innen haza.,,
-De hova?
Mikor nincsen cigány haza.
Folyamatos romlását az életünknek.
Sárba tiprását a becsületünknek.
Hontalanok vagyunk,
nincsen nekünk hazánk.
Ott kell élnünk szenvednünk,
ahol megszült édesanyánk.
Lassan elvándorlunk,
a szent magyar földről,
mert nincs cigány haza.
Néhány tolvaj cigány társunkért.
Azt mondják: ,,pusztuljunk el
tűnjünk innen haza.,,
-De hova?
Mikor nincsen cigány haza.
