Nálam járt a boldogság,
Nem csak álom, képzelet,
Testet öltött bizonyság,
Fogta mind két kezemet.

Beteljesült igazság,
Nincs létező akadály,
Otthont nyújtó valóság,
Szív vezérel, vágy diktál.

Elhalmozott csókokkal,
Nekem érlelt édeset,
A legszentebb bókokkal,
Átölelve éltetett.

Elszabadult szenvedély,
Csábos dombok, déli völgy,
Ágaskodó vonzó kéj,
Gyönyör, mámor, örömkönny.

Pohár ének, vallomás,
Tervezgettük jövőnket,
Esti, összefonódás,
Pecsételt meg bennünket!

Szerelemben pompázó,
Vigasztaló ébredés,
Lelkeinkben szikrázó,
Megvalósult teremtés.

Tudja meg a nagyvilág,
Hogy ezért könyörögtünk,
Elmondtunk vagy száz imát,
Mert egymásnak születtünk.

Első napunk emléke,
Költeményben pompázzon,
Mindörökre bevésve,
Őrizzen s vigyázzon.

(Első napom nélküle,
Még az ég is siratta,
Lehetnék bár Ő vele,
Kis életem sóhaja.)