Az ösződi beszédről


Az ösződi beszédről

Az ösződi beszédről

 

Az, amit ösződi beszédként ismerünk, az a valóságban egészen más volt, de más volt az előélete is.

Az évek alatt innen-onnan csurrant-cseppent információk hézagmentes összerakásából egészen más kép alakult ki bennem, mint ami a közvélekedést jellemzi. Ma már úgy gondolom, hogy az ösződi beszédként elhíresült eset a magyar nép minden idők legnagyobb átvágása volt. Messzebbről nézve pedig az a felfogás alakult ki bennem, hogy egy népnek – így magyarnak is – valójában nincsenek szövetségesei, legfeljebb ellenségei. De estenként legnagyobb ellenségük éppen saját vezetőik.

 

Az ösződi beszéd előélete máshol és másképpen kezdődött. Valahol a világpolitika csinálóinak körében. Maga a történet a magyar népnek sikeresen eladott politikai darab volt. Azzal, hogy ezt a történetet úgy adták el a publikumnak, ahogyan az mai is ,,ismerjük” legalább tízezer milliárdjába került az országnak, ennyit izzadtak ki pluszban – az addigi ,,reformok” szívatásain felül – a magyar emberek a hiszékenységüknek köszönhetően.

 

A kezdetről csak elbeszélő módban tudok írni, mert közvetlen bizonyítékaim, inforcióim nincsenek és nem is lehetnek, mivel nem vagyok semmilyen értelemben beavatott. De ahogy egy számítás ismertté tudja tenni az addig ismeretlen geredményt, az információkból való következtetés is elvezetett ahhoz a következtetéshez, hogy az ösződi beszéd Magyarország további tervbe vett kiszipolyozását volt hivatva megmagyarázni és eladni az emberek számára. A dolgo tehát ott kezdődött, hogy nyugaton elhatározták, hogy a Magyarországról – mint gyarmatról – további erőforrásokat vonnak el a már meglevő elvonások mellett. Ezt kellett az ösződi beszédnek megindokolnia, miért fog Magyarország azután többet fizetni a bankoknak, adósságtörlesztés címén. Nem tudom, hogy az akkor miniszterelnök, Medgyesy Péter miért nem vett részt ebben a szemét játékban, de a lényeg, hogy más miniszterelnök után kellett néznie a háttérhatalomnak, akivel kisebb rizikóval tudja Magyarország további megnyomorításának tervét kivitelezni. Az új miniszterelnök Gyurcsány Ferenc lett, Medgyessy Péterről pedig még saját pártja is lemondott, mondván, nincs iránta bizalom a kormánypártokban, az SDSZ-ben és az MSZP-ben. Ez azt jelentette a valóságban, hogy Medgyessy Péter lemondatása előtt már a vezető magyar elittel megegyezésre jutottak a terv kieszelői és későbbi megvalósítói. A lemondatás célja pedig Gyurcsány helyzetbehozása volt, hogy politikai bohócként eljátssza az elkúró 2006 os szerepét.

 

Gyurcsány Ferenc Medgyessy Péter lemondását követően lett 2004 szeptember 27-től miniszterelnök, és a 2006-ig terjedő két éve lett az ,,elkúrás” időszaka is, amelyről eddig semmiféle konkrétum nem került nyilvánosságra. Vagyis senki sem tudja, hogy miből is állt Gyurcsány hibás politikája, amely 2005-ös bruttó 12 ezer milliárd forintos bruttó adósságból 22 ezer forintos adósságot csinált:

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_%C3%A1llamad%C3%B3ss%C3%A1ga#/media/File:Hungarian_government_debt-1990-2014.png

 

Előre történt gondoskodás arról is, hogy az ,,elkúrás” mikéntjét ne feszegesse a hazai média, ideszámítva a később alapított Kurucinfo-t is (!). Idézet az ösződi beszédből:

 

,,Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai – amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni – segítette, hogy ezt túléljük...”

 

Magyarországon a legtöbb ember ezt úgy vette tudomásul, hogy közben a felfogása szerint egy demokratikus berendezkedésű jogállamban él. Pedig a demokráciával összeegyeztethetetlen, hogy egy választott méltóság önhatalmúlag azt tegye, amit akar, hogy még közben saját frakciója sem tudja/tudhatja, mit csinál kormányzás címén. A pártok reakciói is érdekesek voltak, akár csak az akkori köztársasági elnöké, a részletesség igénye nélkül meg lehet állapítani, hogy ezek a reakciók kettőt mindenképpen mellőztek, egyrészt fel sem merült komolyan Gyurcsány lemondatása és főleg felelősségre vonása, másrészt senki sem követelt vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy még is csak egy hivatalban levő Kormány tagjait hallgatták le, ami már minimum a legfőbb ügyészség hatáskörében tartozott és a legfőbb ügyésznek hivatalból nyomozást kellett volna indítania.

Ki lett tehát találva egy történet, nyilvánosságra hozták és a média nagy felhatásának köszönhetően még az nap sikeresen el lett a nyilvánosságnak.

az előző kormányzási ciklusban valami nagy hibát csinált (a hibát pedig keresse mindenki ott, ahol találja) és megkezdődött annak sugalmazása is, hogy ez a sokba fog kerülni az országnak. Úgy is lett. Csak annyi valótlanság volt a dologban, hogy Gyurcsány nem kúrt el semmit. Nem is tehette, hiszen a magyar társadalmi-politikai piramis csúcsán mindenki a másik szeme előtt van. Nem engedik senkinek sem, hogy a kormányzók lehetőségeit gyengítse. Ezért kormányozhatott még Gyurcsány három évig háborítatlanul, miközben a média azt sulykolta a közvéleménybe, hogy Gyurcsányt törvényesen nem lehet a hatalomból eltávolítani. Ezzel biztosították sérthetetlenségét, és csak amikor már kezdett az emberekben a történet ellaposodni, távozott Gyurcsány a hatalomból.

Akkor is önként.

 

,,A záróbeszédet 2006. szeptember 17-én délután ismeretlen személy(ek) egyidejűleg a Magyar Rádiónak, az RTL Klubnak és Weyer Balázsnak, az Origo internetes portál főszerkesztőjének egy CD-n, mp3-as formátumban juttatták el. A rádió 16 órai híreiben és honlapján is közölte a hírt. 17 óra körül az RTL Klub egyik riporterének Gyurcsány Ferenc Győrben elismerte: ő beszél a felvételen.”

 

Írja az ösződi beszéd anyagában a Wikipédia:

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90sz%C3%B6di_besz%C3%A9d

 

Csak egynéhány óra múlt el azóta, hogy valakik valakik CD-én eljuttatták eljuttatták Gyurcsány beszédét, és még az nap délután 17 óra körül Gyurcsány beismerte, hogy az ő beszédét tartalmazzák a CD-k! Ezalatt a kb. három 2-3 óra alatt Fletó és az RTL Klub össze jön, még véletlenül sem kerülik el egymást. Gyurcsány nem tagad. Mondhatná, hogy az egész egy ellene folyó piszkos ügylet és hogy bizonyításig semmit sem mond. Az pedig nagyon is szükséges lenne, mivel az esetleges nyomozás fényt derített volna arra, hogy ki és milyen módon jutott a Kormány és frakciójának bizalmas beszélgetéséhez, ami itt már állambiztonsági tényező is. A nyomozás hiányában fent áll annak is veszélye, hogy akár idegen érdekeket képviselő személyek képesek az ország vezetőinek beszélgetéseit lehallgatni. De nem. Gyurcsány gyanúsan gyors beismerése feleslegessé tett minden ehhez hasonló nyomozást. A választ pedig azóta is keresik – állítólag – erre a kérdésre, amelyre normális körülmények között a nyomozóknak kellett volna megválaszolniuk.

 

Az ösződi beszédet stílusa alapján akár kocsmában is fogalmazhatták volna. Éppen az utca nyelvén való fogalmazás tette a beszédet hitelessé. De hát az ösződi beszéd stílusában szoktak a vezetők gyűléseiken társalogni? Biztosan nem, de ezzel már a közvélemény kevésbé foglakozott.

 

Hogy mennyire a magyar elit tudtával működött Gyurcsány kormánya, azt a Fidesz Széll- Kálmán tervének bevezetője is sejteti:

 

,,1. Adósság és felelősség

 

Az, hogy nagy erőfeszítések árán előbb-utóbb sikeresen kimászunk a gödörből, egy pillanatra se feledtesse velünk, hogy kik löktek minket bele abba.

Az államadósság leküzdése nem lehet sikeres anélkül, hogy megnevezzük azokat, akik felelősek ezért az adósságért. Fölvették a hiteleket, és nem számoltak el azzal, hogy mire fordították ezt az irgalmatlanul sok pénzt, amit most nekünk kell visszafizetnünk. A felelősségre vonás a legfontosabb biztosítéka annak, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg az, ami 2002 és 2010 között történt. Azok, akik eladósították Magyarországot, felhatalmazás nélküli politikát hajtottak végre. Maguk is elismerték, hogy hazudtak az embereknek. Tudatosan mást mondtak a 2006-os választások előtt, mint utána.

Évről évre meghamisították a költségvetést, megtévesztették a magyarokat, megtévesztették a külföldet, ezzel lerombolták Magyarország nemzetközi hitelét és tekintélyét. Felmérhetetlen károkat okoztak az országnak tudatosan azok a vezetők, akik arra tettek esküt, hogy az ország érdekeit fogják képviselni.

A száz leggazdagabb magyar közt számon tartott milliárdosok (Gyurcsány Ferenc, Kóka János, Veres János, Bajnai Gordon) állami vezetőként hatalmas hiteleket vettek föl, aztán ez a sok pénz eltűnt, az adósság itt maradt nekünk, ők pedig úgy gondolják, hogy ezzel a dolog el van intézve. Ezt nem lehet annyiban hagyni. Ez ellen a józanész és minden tisztességes ember igazságérzete tiltakozik.

Az mégse járja, hogy miközben a magyarok vért verítékezve kell, hogy nyögjék a nyolc év alatt fölvett hitelek törlesztését, aközben azok, akik ezeket a hiteleket fölvették és nyomtalanul eltüntették, minden következmény nélkül élik világukat.

Hogy várjunk el bárkitől is felelősségteljes magatartást, munkavégzést Magyarországon, ha azokat nem vonjuk felelősségre, akik felhatalmazás nélkül, hazugsággal szerzett hatalmukkal visszaélve eladósították az országot? Nem nézhetünk az utókor szemébe, ha ezt megengedjük. Ki kell tehát vizsgálni a hiteleket fölvevők felelősségét, és el kell őket számoltatni.”

 

Egyrészt azért fontos az idézet tartalma, mert nagy vonalakban tartalmazza azt, amit az ösződi beszéd nyomozása tett volna nyilvánvalóvá, hogy a 2002-2006-2010 kormánypártjai (és persze mások is) a törvényt megkerülve hiteleket vettek fel, és a bevezető szerint ezek a hitelek eltűntek.

De itt több ezer milliárd forintnyi összegekről van szó. Azokat csak úgy felvették, aztán ezek a pénzek eltűntek? Ugyan hova? Felvették a kölcsönöket devizában aztán betették valamelyik külföldi bankban? Ebben az esetben a bankok már jelezték volna a sok milliárdnyi dollárnak vagy eurónak a meglétét saját bukszájukban, vagy vállalták volna az összejátszás vádját a milliárdokat lopó magyar vezetőkkel. Biztos, hogy nem így történt. Mert akkor ezeknek a vezetőknek a felelősségre vonása alkalmával fény derült volna az ellopott milliárdok sorsára és főként a hollétükre. Azt egyszerűen kivették volna csak a milliárdokat őrző bankokból, és a dolog le van rendezve. De a pénz eltűnt, ami ilyen mennyiségben képtelenség. A valóságban az történt, hogy mindössze a magyar állam vezetői révén elismert nagy összegű hiteleket, de amelyeket soha nem vett fel. Ezzel megteremtette a jogi feltételét annak, hogy Magyarországról további erőforrásokat vonjanak ki hiteltörlesztés címén. Ez is megtörtént és történik folyamatosan.

 

Többet árul el a Fideszről ez a mondat, mint bármi más:

 

,,Fölvették a hiteleket, és nem számoltak el azzal, hogy mire fordították ezt az irgalmatlanul sok pénzt, amit most nekünk kell visszafizetnünk.”

 

Tehát: ,,amit most nekünk vissza kell fizetnünk”. Vagyis a 2010-ben hatalomra került Fidesz eldöntötte, hogy a nyomtalanul eltűnt hiteleket vissza fogjuk fizetni. De miért nem próbálták meg Orbánék felkutatni az ,,eltűnt” milliárdokat, hiszen azokat csak vissza kell adni, és nem kell nyögnünk? Vagy ha már felkutatni sem akarták vagy tudták, legalább számon kérték volna a tolvajokat. De azt sem. Egyszerűen már mindenki elfeledkezett az egészről, csak a visszafizetendő milliárdok maradtak meg. Nem az emlékük, hanem a soha el nem fogyni nem akaró törlsztendő milliárdok. 

 

Gyurcsányék köszönik, jól vannak. Több százezer magyar pedig idegenbe vette az irányt, mert itthon nem voltak életkilátásaik. Padlóra került az egészségügy és az oktatás. A nyugdíjasokkal, a tűzoltókkal, rendőrökkel illetve a rokkantnyugdíjasokkal kitörölte a második és harmadik  Orbán-kormány. És még esélyük is van, hogy 2018-ban is összehoznak egy kétharmadot. 

Minden adósság lényegi része a hit, vagyis a tartozás tudata. Elvileg nem is kell hozzá kölcsönadni-kérni. Az ,,adósság" ott kezdődik, hogy az eladósított hisz a tartozásában, onnan pedig már törleszt is - ha teheti. Ennek a tudatnak a megteremtése volt az ösződi beszéd célja, és mint ahogyan írtam, ez már a ,,kiszívárogtatás" első napján sikerült. Ebben a történetben benne volt a teljes magyar vezetői réteg, kezdve az akkori köztársasági elnökön (Sólyom Lászlón), folytatva az akkori parlamenti pártokkal, ideértve az akkor még a parlamenten kívül létező Jobbikot is, egészen a média teljes skálájáig, beleértve az a Kuruc.infot is, amely a beszéd idején még nem létezett, de később bojkottált minden információt a beszéd valóságáról, miközben lehetőség szerint teregette a hivatalos formulát. És végül ide kell még sorolni az igazságszolgáltatást is, amely létezése óta azt bizonyította eddig is, hogy számára az az igazság, amit gazdái, a pártok számára igazságnak meghatároznak. Ezért maradt el a legfőbb ügyész nyomozásra vonatkozó kezdeményezése is a beszéd ,,kiszívárogtatása" után.


Szerkesztés dátuma: szombat, 2015. november 28.
Nézettség: 795


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: